Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101

A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 91 A legkeresztényibb király, a francia uralkodó közreműködésére •ezúttal szintén számít a tengeri hatalmak sorából, amelynek tagjai még Hispánia katolikus királya, a velencei köztársaság, Génua, a firenzei nagyherceg, a máltai lovagrend és a többi olasz fejedelem is, mint : Savoya, Mantua, Parma és Modena hercegei, akik együttesen szerelnének fel 25 hadihajót. A szárazföldi hatalmak közül első helyen szerepel az osztrák ház, a lengyel király, az orosz cár, vagyis mindazok, akik a török kérdésben érdekelve vannak. Ezeken kívül számításba veszi a perzsákat, az albánokat, a bulgárokat, az oláhokat és moldovaiakat és a druzokat is. E szövetségből azonban nem lett semmi, nemcsak azért, mert a háború alatt III. Károly hadereje is elég erősnek bizonyult a török ellen, hanem azért is, mert ekkor már szertefoszlott az egyetemes keresztény szövetkezés gondolatának varázsa. A partikularizmus, nemzeti és territoriális érdekek szolgálatában álló Európa pedig már nem volt alkalmas nagy tettek végrehajtására. * * * Buda visszafoglalása a legnagyobb örömet a katolikus egyházban váltotta ki, amelynek elmélyült megnyilatkozásaival a korabeli egyházi beszédekben találkozunk. Baltasar Knellinger »Predigen zu Zeit desz Türken-Kriegs«

225

) c. szentbeszéd-gyüjteményében »Ofen die dreymal hohe Stadt wird mit Sturm erobert« címen találjuk meg a visszafoglalás jelentőségének egyházi méltatását. Becker »Quinque lapides limpidissimi de torrente«

226

) c. gyűjteményében az 1686-ban, december 15-én a prágai Szent Vitus-templomban tartott prédikációt olvashatjuk. »Wegen des vierten glücklichen Steinwurff

s von David, das ist vor der Hauptstadt Ofen, und ferners durch die gantze Campania in das hoffartige Haupt des türkischen Goliats.« A beszéd képekben való gazdagságát és magas szárnyalását méltán tekinthetjük a visszafoglalás alkalmára készült szentbeszédek mintaképének. Tartalmát a következőkben adjuk. A legcsodálatosabb jelenség a világon az Úr örökkévaló bölcsesége. Az Úr saját kedvtelésére teremtette a mindenséget és mint maga mondja a Példabeszédek 8. f .-ben : »Ego sapientia ludens in orbe terrarum.« Ez a játék csodával határos s előttünk érthetetlen. A levegőben a villámon, mennydörgésen, jégesőn keresztül űzi játékát az égitestekkel, a viharral és szelekkel, vizén és szárazon kedvét találja a különböző természeti csodákban és a földön is megtalálja a maga isteni játékszerét a vulkánokban és az állatokban. Játszik a fákkal, gyümölcsökkel, virággal, növényzettel és apró magvacskákkal, játékos kedve mosolyog a természet csodáiból : az ásványforrásokból, a melegvizekből, a kristály tisztaságából, a bájos hegyipatakokból és édes forrásokból, amelyek a hegyek ormán fakadnak. Megvilágítja nappalainkat a nap hatalmas ampolnájával, éjszakáinkat pedig a holddal és csillagokkal. De semmivel sem játszik csodálatosabban, mint az emberfiával, akinél, ugyancsak a Példabeszédek 8. f. szerint, örömmel időzik. Különféle ajándékokat oszt ki köztük : ennek doktori talárt, annak csörgősipkát, emennek boldogságot, annak boldogtalanságot, jogart vagy vándorbotot,