Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58

KBI,ENFÖ%® (TABÁN) HEI,YE ÉS NEVE 47 oklevél szövegében fordul elő legelőször.

48

) Fekvését ma már nem tartjuk vitásnak, mert minden régebbi kútforrás félre nem érthető módon a mai Tabán helyére teszi, s ezért mint az újabb idők furcsaságáról jegyzi meg Salamon és Némethy is, hogy megfoghatatlan történeti tévedés alapján nevezik ma a Gellérthegytől délre eső területet Kelenföldnek.

49

) A Kelenföld (Kelenfewld, Kellenfeld, Köllenfeldt) elnevezéssel váltakozva találkozunk a Creynfeld, Kreynfeld, Kreinfeld megjelöléssel is, amelyre azonban már a tatárjárás előtti időkből is vannak hiteles adataink. Egy 1225-ben keltezett oklevél-szövegben, melyben III. Honorius pápa a veszprémi püspök és a pesti plébános között felmerült tizedszedési perben hozott döntés végrehajtását rendeli el, a vitás creynfeldi szőlőkről van szó (super decimis vinearum de Creynfeld).

50

) Nemkülönben Szent Gellért nagyobb legendájában — melynek ősforrását a XI. század harmadik negyedére tehetjük — a mai Szent Gellérthegy neve azonban az alatta elterülő település német elnevezése után mons Kreenf eld megjelöléssel fordul elő,

51

) Nem lehetetlen, hogy a Kreenf eld név itt egy későbbi időnek, a legendát átdolgozó és kibővítő író korának felel meg, de téves elírással, (az eredeti Kreinfeld szó i, vagy y betűje helyébe egy második e kerülhetett), amit az író értesülésében előforduló egyéb bizonytalanság is elárul.

52

) Mindenesetre gyanússá teszi e szó eredeti használatát az a körülmény, hogy a helynévnek ezt az alakját egyedül a későbbkorban lemásolt és interpolatiokkal bővült mondseei kódex nagy legendájában találjuk. Mert sem a Wion-féle kiadás, sem az ősforráshoz közelebb álló kis legenda és a többi változatok, sem pedig a krónikák nem írnak Kreenfeldet. Vagy elhallgatják teljesen a közelebbi helymegnevezést, vagy helyesen Kelenföldet említenek. Természetesen itt nem gondolunk a Müncheni Krónika Kesenfeld-jére, amelyből épen úgy nem lehet az eredeti kifejezésre következtetni, mint a hibásan írt Kreenf eld nevéből. Kelenföld és Creynfeld (Kreenfeld?) minden bizonnyal egyformán ismeretes volt a középkorban s egyformán használták is e neveket. Az elsőt a magyarok, az utóbbit a németek, akik nagyobb számmal azonban csak a keresztes hadjáratok alatt és után telepedtek le. Bár Péter hívei közül korábban is élhettek itt németek, de ezeket, ha valóban itt laktak, a Vata felkelés alatt minden bizonnyal megölték vagy elűzték, mert a pogány lázadás éle főképen az idegen keresztények ellen irányult. Salamonnak tehát, ki a Kreenfeld szó német eredete mellett foglalt állást, igaza lehet, amikor kétségbevonja az idegen név használatát a keresztes hadjáratok előtt.

53

) Épen ezért azt az általánosan elfogadott nézetet, mintha egy régebbi idegen, mégpedig germán származású elnevezés után keletkezett volna a magyar Kelenföld helynév, nem vagyunk hajlandók elfogadni. Mert alig hihető, hogy a mai Tabán területét nem már előbb, hanem minden kapcsolat és jelentőség nélkül csak a tatárdulás után nevezték volna el Kelenföldnek, vagyis egy olyan időben, amikor az idegenek, s főleg a németek bevándorlása — amint azt a Várhegyre települt német lakosság nagyobb száma igazolja — még erősebb lett. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy úgy a magyarság, mint a németség a maga elnevezését tartotta fenn. Ezt annál is inkább megtehették, mert Kelenföld, ha egy időben külön községként szerepelt is, nem volt önálló város, mint Pest, vagy a későbbi Buda,