Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
48 RÉVHEI,YI ELEMÉR hanem csak városrész, melyet lakossága s a környék szőlőinek birtokosai az ő sajátos, mondhatni népies s csak egymásközt használt névmegjelölésükkel láttak el. Okmányszerűen e települést legtöbbször nem is Kelenföldnek, vagy Creynfeldnek, hanem Pestnek nevezték, de kisebb területénél fogva megkülönböztetésül a nagyobb vagy régibb Pesttől (maior Pest, vetus Pest, antiqua Pest) Kis-Pest (parvus vagy minor Pest) néven jelölték meg. 54 ) Ezt az elnevezést megtalálni a XIII. század elejétől kezdve, úgyszólván Mátyás király uralkodásáig, pedig akkor már régen mint Buda várának alsó városaként szerepelt (paröch. s. Gerardi de suburbio oppidi Budensis alias novi montis Pestiensis). 55 ) Kis-Pest neve a középkorban tehát egyformán ismeretes volt az itt lakók előtt, amit akár hivatalos megjelölésnek is nevezhetnénk, mert fontosabb oklevelekben a népies kifejezés mellett közelebbi megjelölésként Kis-Pest nevét is fel szokták tüntetni. Ez volt az általánosan elfogadott elnevezés, amihez jogi szempontból valószínűleg Pest városa is ragaszkodott, mert épen a névegyezéssel igazolhatta legjobban Kis-Pest hovatartozását (uterque Pest). 56 ) Nekünk viszont a Pest szó ismétlődése igen jó útbaigazításul szolgál arra nézve, hogy hol kell Kis-Pest, vagyis Kelenföld helyét keresnünk. Mindazok, akik Kis-Pestet a Gellérthegy által Pest városától s a lágymányosi rész akkori mocsaras partvidéke miatt még a Dunától is teljesen elszakítva, a ma tévesen megjelölt Kelenföldre helyezik át, elfelejtik, hogy e település elsősorban révhely volt (portus Danubii, portus Pest) 57 ), hiszen innen származik mindkét partnak azonos elnevezése is. Helyét tehát nem is képzelhetjük el másutt, mint a mai Belvárossal szemben fekvő partvidéken, hol a mai, részben lebontott tabáni városrész fekszik. Bár a Gellérthegy déli lejtőjén is megtalálták az emberi kultúra régibb nyomait, de úgy látszik, hogy ennek nem volt folytatása. 58 ) Lakottságának talán azért nem volt állandó jellege, mert csak függeléke lehetett a mai Tabán helyén virágzott nagyobb letelepülésnek. Ezt bizonyítja, hogy a régebbi kor sírleletein kívül a mai Kelenföld-Lágymányosnak nevezett területen letelepülést igazoló nyomokra a magyarkori időkből eddig nem akadtak. A különböző elnevezések mellett a legtöbb zavart azonban a titokzatos Kreenfeld-Creynfeld név szerepe okozza. Úgyszólván minden helytörténeti munka kísérletet tett a név etimológiai magyarázatára, de kielégítő választ e kérdésben még máig sem kaptunk. A Kreenfeld-Creynfeld és Kelenföld helynévnek van ugyanis egy Keren- vagy Keremföld alakja is, mely okmányilag mutatható ki. 59 ) A Kerenföld név itt nyilvánvalóan a német Creynfeldnek egy magyaros kiejtés szerinti változata lehet, ami, úgylátszik, arra indította a szómagyarázók többségét, hogy fejtegetéseik során mint láncszemből következtessenek a Kelenföld név német átvételére is. Minthogy e XIII. század végén felbukkanó nevet bár elég sűrűn, kizárólag és egyedül a veszprémi püspökség tízedszedési perügyei említik mindaddig, míg egy 1302-ben foganatosított határmegállapítással véget nem vetettek a vitának, 60 ) azt kell hinnünk, hogy a Kerenföld helynév ezen oklevelek írójának (aki egy személy lehetett) egyéni írásmódja, megjelölése, melyben érdekes módon alakította át új szóvá a magyar és német elnevezést. Mindössze kb. 10 évre terjedő időközről van csak itt szó, ami
