Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58

KELENFÖLD (TABÁN) HEIWE ÉS NEVE 30 híres szöllőtermelés egyik középpontja, az ország átmeneti kereskedelmének és a pesti gyüjtőpiacnak révhelye, az itt épült, ugyancsak nevezetes Szent Gellért egyházzal már jóval a tatárjárás előtt nagy jelentőséget érhetett el. A földrajzi nevek megváltoztatása azonban a középkorban sohasem történhetett hivatalos elrendelésre, legtöbbször valami erősen élő, vagy újból felelevenített néphagyomány fűződik keletkezésükhöz. így a Thurócziféle közlésnek valóban lehetett valami mondai alapja, de hogy Kelenföld csakugyan a történeti ténynek vehető átkeléstől, még pedig a hunok itteni átkelésétől kapta volna nevét — vagyis még a hunok idejében s az ő nyelvükön—• nemcsak bizonyítani, de feltételezni is nehéz. Szerintünk a jobban hangzás szerinti egyezést és nem azonos jelentést adó, cselekvést kifejező szónak a név keletkezéséhez semmi köze nincsen. Inkább hisszük, hogy itt egy ismeretlen tulajdonnév, esetleg valamilyen természeti jelenségből, megfigyelésből vett szó, vagy köznév lehetett a származás alapja, amit Thuróczi a hunok átkelésével hozott kapcsolatba, de olyképen, hogy abba viszont egy időben meg nem felelő eseményt, a honfoglalás mondakörének emlékét szőtte bele. De hasonlóképen kérdéses ezen elnevezésnek a magyarok átkelésétől való származtatás lehetősége is, mert bár élő hagyomány tarthatta fenn itteni átkelésük emlékét, a földrajzi nevet aligha képezhették —- dacára, hogy több példa van a cselekvést kifejező nevekre — a történés szavából. A XIX. sz. nyelvtudománya ugyan a menést, járást jelentő kel szó törzsalakját fogadta el á származtatás alapjául s csupán csak a szó fejlődésének, képzésének változataiban alakult ki eltérő vélemény.

19

) így Révai Miklós a kelen vagy kelem alakzatot a kel, átkel ige legrégibb alakjának tartja, melyből Székely István krónikájára támaszkodva, Kelenföld nevét — azokkal szemben kik azt a kelő szóból származtatják — XVI. századi használat szerint Kelényföldre helyesbíti.

20

) Az ő fejtegetésére vezethető tehát vissza a XIX. sz.-ban használatos Kelényföld, Kelényhegy s Kelénybérc elnevezések. Hódító hadjáratokban egy olyan természeti akadálynak, vagy határnak legyőzése, mint a Duna folyam átlépése volt, a régebbi kor embereire rendkívüli eseményként hatott, melynek emlékét a győztesek kiszínezett mondáikban tartották fenn sokáig. Ilyen monda maradhatott fenn a kelenföldi átkelésről is, mert ettől függetlenül úgy történeti távlatból, mint városföldrajzi szempontból annyit mi is megállapíthatunk, hogy minden dunántúli hadjárat kulcsa, minden kelet-nyugati, vagy nyugat-keleti irányú és dunamenti tömeges megmozdulásnak útja a Pest körüli s főképen a pesti révhely, vagyis a kelenföldi átkelés volt. Ezalatt természetesen mindig a mai tabáni partvidéket s nem a tévesen megjelölt s érthetetlen felületességgel már a köztudatba is átment mai Kelenföldet kell érteni. A népvándorláskori népek egymást követő átvonulásai s így a hunok átkelése is csak itt történhetett meg, ami épen oly biztosra vehető, mint a magyaroknak részleteiben már jobban rekonstruálható itteni átkelése a honfoglalás idejében. Másféle elnevezés, vagy annak hiánya még nem zárja ki a lehetőséget, de ellentmondást sem találunk a krónikák elbeszéléseivel szemben. A dunai átkelés legbővebb leírását Anonymus, Gesta Hungarorum-jából ismerjük, de ebben a Névtelen mester a megyeri révet jelölte