Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
40 , RÉ,VHEI,YI ELEMÉR. meg az átkelés helyéül, melynek emlékét — ha e hely nyoma el is veszett teljesen — a mai békásmegyeri s a vele szemben fekvő káposztásmegyeri összetett helynevek Őrzik. 21 ) Kézai rövid leírása viszont a megyeri átkelést nem is említve, a pesti és szobi révhelyeken vezeti át Árpád seregét. 22 ) E kétféle előadás alapján Salamon Ferencnek Anonymussal szemben. felsorakoztatott szkeptikus és elfogult álláspontjainak megdöntésére Dedek Crescens igen érdekes kombináció mellett érvel. 23 ) Szerinte Árpád átkelése egy nagy körültekintéssel kidolgozott bekerítő hadműveletnek volt sikeres végrehajtása. Elővigyázatból, a csapat előbb a Duna balpartján vonult fel s a Rákospatak körül megpihenve, haderejüket ott három részre osztották. A déli szárny a pesti révnél, az északi a szobi s a főcsapat Árpáddal az élen a megyeri révnél kelt át. Egy bizonyos, hogy az átkelés legközelebbi célja az egykori Aquincum, Pannónia kapujának, Attila városának bevétele volt. Bár Pannónia belsejébe a fő útirány a délebbre fekvő pesti réven vezetett át, mégis mindaddig, míg Aquincum a maga előretolt castrumaival együtt nem jutott a honfoglalók kezébe, nyugat felé az út nem volt szabad, vagy legalább is a Duna jobbpartjának, körülbelül az egykori Brigetio-ig terjedő rész biztosítása nélkül kockázatos lett. volna minden nagyobbarányú hadi vállalkozás. Dedeknek egy kissé túlzott óvatosságot mutató hadi elgondolása — ami a vakmerő, kalandos harcok után vágyó, félelmet és akadályokat nem ismerő őseink természetének aligha felelhetett meg — egy ilyen Aquincum ellen irányuló koncentrikus támadás kivitelét látszik igazolni. Salamon azonban a megyeri átkelésben egy teljesen indokolatlan hadi mozdulatot lát, melyet szerinte Anonymus csak azért szőtt elbeszélésébe, mert nyelvészkedési szenvedélye ellenállhatatlanul sodorta az & hetumoger-jeit a mogeri révhez s ezért leírását nem is tekinti másnak, mint fikciónak, az író képzeletének. 24 ) De ha kétségbe vonta Anonymusmegbízhat óságát, akkor miért nem élt hasonló óvással Kézainál is, ki a pesti átkelés mellett ugyanakkor egy hatalmas kerülőt tétetett meg a magyar sereggel a szobi révhez, csak azért, hogy Marót nevének mondai hitelét fenntarthassa, megerősíthesse. 25 ) Salamont azonban túlságosan magával ragadta a Névtelen elleni harc heve, s a szerinte is annyira fontos átkelés kérdését, amit maga vetett fel, dacára szellemes gondolatmenetének, ellentmondásaival még zavarosabbá tette. A honfoglaló magyarság a történetírás eddigi megállapításai szerint a Duna vonaláig komolyabb ellenállásra nem talált s ezért a birtokba vett területeken annyira biztonságban érezte magát, hogy észak és dél felé különösebb veszedelem nélkül bocsátkozhatott nagyobb kalandozásokba. A biztonság érzetét ideiglenesen a Duna folyam eléggé megnyugtató, természetes védelmi vonala adta meg. Árpád azonban mindaddig nem tarthatta államszervező intézkedéseit és a honfoglalást befejezettnek, míg az elfoglalt részeket nyugat felől hadi és politikai szempontokból kellőképen nem biztosíthatta. De vonzotta a honfoglaló magyarságot a Dunántúl termékenysége, fejlettebb mezőgazdasági élete és városainak kultúrája. Ezért nem helytálló Borovszky azon álláspontja, hogy Árpád és a magyar nemzet nem azzal a szándékkal lépte át Pannónia határát, mintha itt új hazájukat akarták volna biztosítani. 26 ) Igenis, épen abban
