Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

BUDA KÖZÉPKORI HEGYRAJZA 67 tott s négy káplán ellátásáról is gondoskodott. A visegrádi bencés apátnak 1344. október 4-én VI. Kelemen pápához intézett folyamodványából (Monumenta eppatus Vesprimiensis II. k. 105. 1.) pedig megállapítható, hogy a Wilvingh ispán által alapított kápolna a budavári plébániatemplom melletti temetőben állott (iuxta cimiterium parrochialis ecclesie beaté Marie virginis in dicto loco Buda). Az előadottakból következik, hogy a budai plébániatemplom temetőjében állott Wilvingh-kápolnában Szent Lászlón kívül Szent Imrének is volt oltára s ezért nevezhették azt mindkét szent neve után. Semmiképen nem állhat meg azonban Schier azon állítása (Buda sacra 45. 1.), mintha a három királyról elnevezett kápolna is a temetőben állott volna, mert ott Wilvingh ispán kápolnáján kívül csupán Krnuszt János 1476-ban épült kápolnája állhatott, melyről 1476. március 2-i végrendeletében úgy intézkedett (Zalamegyei oklevéltár II. k. 606. 1.), hogy Szűz Mária menybemeneteléről neveztessék el (capella, quam aedificari volo, dedicetur ad honorem assumcionis beaté Virginis). Kápolna állott a budavári plébániatemplom északi oldalán is (ad latus eiusdem ecclesie a parte septemtrionali), melyet Garai Miklós nádor alapított Mindenszentek tiszteletére s itt is volt eltemetve, amint ez a budavárosi tanács 1461. december 23-án kelt okleveléből megállapítható, ahol az elhalt nádor síremlékéről is szó esik. (Prescripte capelle Omnium Sanctorum per condam magnificum dominum Nicolaum de Gara similiter palatinum, avum suum, constructe, in qua se idem avus, prout omnibus ex tumulo, armis et epitaphio in perpetuam rei memóriám f

actis luculenter cernitur, elegit sepeliri.). Garai Miklós nádor a kápolnát javadalommal is ellátta s miután unokája megerősítette az adományt, a Krisztus testéről elnevezett társulat vállalta a kápolna és az alapítvány gondozását. A plébániatemplom melletti Garai-kápolnán kívül még egy Mindenszentekről elnevezett kápolna is állott a budai vár területén, és pedig a budavári Mindszent-utcában, a mely kápolna az utcának is nevet adott. Igazolható ez Zsigmond király 1426. szeptember 6-án kelt oklevelével, melyben a Mindszent-utca a Mindenszentekről elnevezett kápolnával kapcsolatosan van megemlítve. (In vico platée Omnium Sanctorum, in qua est capella eorundem sanctorum.) De igazolható a budai káptalan 1449. július 26-i oklevelével is, ahol a Mindenszentekről elnevezett kápolna melletti ház a Mindszent-utcában állónak mondatik (domus in piatea Omnium Sanctorum, prope capellam eorundem Omnium Sanctorum). Minthogy ily módon kétségtelennek látszik, hogy a Mindszent-utca elnevezés a kápolnától ered, az utcanév előfordulásának időpontjából a kápolna fennállásának korára is következtetni lehet. A Mindszent-utca nevével pedig már Garai Miklós nádor 1403. június 28-i oklevelében találkozunk (vicus Omnium Sanctorum), tehát ennek a kápolnának 1403 előtt állani kellett. Ellenkezni látszik az előadottakkal I. Ulászló király 1441. január 3-án kelt oklevele, mely a Mindenszentekről elnevezett kápolnát (ad capellam in honorem Omnium Sanctorum) az Olasz-utcával kapcsolatosan (in ipso vico Italicorum) említi, amiből arra kellene következtetni, hogy a kápolna az Olasz-utcában állott. Az ellenmondás csupán úgy oldható meg, ha az Olasz-utcai telkeknek a Mindszent-utcára való átnyulását igazoljuk s a Mindenszentekről elnevezett kápolnát ilyen telken állónak feltételezzük. 5*