Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

68 GÁRDONYI ALBERT A telkeknek feltételezett átnyulását pedig a budavárosi tanács 1412. augusztus 25-én kelt oklevelével igazolhatjuk, melyben Garai Miklós nádor fiai egyik budai házukon osztoznak, melyet 1403. január 11-én vettek Szerecsen János fiaitól 10.000 forintért. Ez a vételárnak megfelelő hatalmas ház, melyet az 1403. január 11-iki oklevél »Serechen Nagyhaza« elnevezés alatt említ, két utcára nyílott, nevezetesen az Olasz-utcára (pars ipsius domus, videlicet porta ex parte platée Italicorum habita) és a Mindszent-utcára (secunda verő pars eiusdem domus, videlicet porta e parte platée Omnium Sanctorum), tehát a két egymással párhuzamos utcára nyíló telek kérdése bizonyítottnak tekinthető. A Garai-ház maradványainak tekinthető az az Uri-utcai kimagasló falrészlet, melyet egyesek a Mindenszentekről elnevezett kápolna, mások a Szent Pál-egyház maradványának véltek, amelynek helyzete azonban alig engedi meg a templomra való következtetést, míg a Garai-ház leírása nagyon' is ráillik a falrészletnek megfelelő házra. II. Ulászló király 1498. november 22-én kelt oklevelében egy másik Olasz-utcai (in vico Olazwczya) kápolnával is találkozunk, mely Mihály arkangyalról volt elnevezve (capeila beati Michaelis archangeli), tehát minden valószínűség szerint temetőben épült. E kápolna helyének megállapításához az Ofner Stadtrecht 154. szakaszát véljük felhasználhatónak, ahol a zöldségárusító kofákról az van mondva, hogy árusítóhelyeik a mészárszékek mögötti városfaltól kezdve a régi templomig (zu der alten Kirchen) terjedtek, a mészárszékek pedig a Mátyás-templom előtti piactér nyugati részén állottak, ami az Olasz-utca vonalába esett. Ebből arra merünk következtetni, hogy a nevezett régi templom az Olasz-utcai Szent Mihály kápolna volt. Ez a kápolna 1443-ban már fennállott, mert Senftenberger Miklós nevű papja ebben az esztendőben a bécsi egyetemen (dominus Nicolaus Senftenberger rector capelle Sancti Michaelis) tanult. (Schrauf : Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen 226. 1.) III. Pál pápa 1538. december 9-i bullájában végül Szent Annáról elnevezett kápolnáról is szó esik, mely a ferencrendiek Szent János apostolról elnevezett kolostora mellett állott s melynek a pápa azon indokolással adott búcsúengedélyt, hogy a kápolna Werbőczy István előtt nagy tiszteletben állott. (Capeila seu sacellum sub invocatione beaté Anne civitatis Bude iuxta monasterium Sancti Johannis apostoli et evangeliste.) Ez újabb eredetű kápolna helyét könnyű meghatározni, mert a ferencrendiek kolostorának a helye ismeretes s tudnivaló az is, hogy Werbőczy István lakóháza a kolostorral szomszédos volt, ami a pápai bullában említett tiszteletet is érthetővé teszi. Kevéssel a budavári plébániatemplom után épült a második budai plébániatemplom, a Mária Magdolna egyház, melyről Némethy l,ajos minden kétséget kizáróan megállapította (Archaeológiai Értesítő 1885. évf. 7. 1.), hogy a jelenlegi helyőrségi templom helyén állott. Ez a templom, illetőleg e templom plébánosa kezdetben a budavári plébános alá volt rendelve, amint az Lodomér esztergomi érsek (f 1298) keltezés nélküli okleveléből látható (Monumenta ecclesiae Strigoniensis II. k. 429.1.), melyben Kelemennek, a Mária Magdolna egyház plébánosának Angelussal, a Boldogasszony egyház plébánosával szemben előadott panaszára úgy ítélt, hogy évenkint csupán egy márka ezüstöt tartozik fizetni a mindenkori budavári plébános-