Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
KEIyENFÖIJ) (TABÁN) HELYE ÉS NEVE 41 emelkedik ki legjobban Árpád kitűnő hadvezéri és diplomáciai érzéke, hogy székhelyét nem az eddig elfoglalt területek középpontjában, hanem — előbb a délvidéki bodrogi részekre, majd ismét a dunai határszélre — a nyugat-keleti érintkezés centrumában, a pesti révhely közelségében, Csepelszigetére helyezte át. Innen szinte közvetlenül figyelhette nyugati szomszédait és hamarosan értesülhetett a Dunántúl minden megmozdulásáról, eseményéről. A sziget ugyanakkor kitűnő lakóhelynek is bizonyult, mert a hadjáratok alatt hátrahagyott asszonyoknak, gyermekeknek s az egész háznépének védelmet nyújtott, hirtelen meglepetések ellen. 27 ) E tudatos és tervszerű előkészítések Árpád államalkotó és hadvezéri képességének legragyogóbb bizonyítékai. Nem a véletlenre, hanem az alkalomra számított, amikor támadólag léphetett fel. S hogy a tervek már előbb fogamzottak meg elméjében, épen későbbi átgondolt, bölcs rendelkezései mutatják,, amikor a megszállás, a település súlypontját, a Dunántúlra tette át. Ezzel a ténykedésével erősítette meg a Kárpátoktól övezett új haza fennmaradását, amelyet még olyan nagy népek, mint a hunok és avarok, sem voltak képesek megtartani. Csakis ilyen földrajzi elhelyezkedés és egység mellett volt megvalósítható később a nyugati keresztény kultúrközösséghez való csatlakozás és a keleti érdekkörtől való teljes elszakadás. 28 ) Amikor Árpád vezér elérkezettnek látta az időt terve kivitelére, ő »et omnes sui primates, communi consilio et pari consensu ac libera voluntate, egredientes de insula, castra metati sunt ultra Surcusar usque ad fluvium Racus, et dum vidissent, quod undique tuti essent, nec aliquis eis obsistere valeret, transierunt Danubium.« 29 ) E leírás vonalát követve a lovas magyar sereg Csepelszigetről elindulva a soroksári Dunaágtól kezdve a kezükbe jutott Pesten keresztül szorosan a Duna balpartján haladt a felfejlődésre, csapatszemlére és táborozásra kiválóan alkalmas rákosi síkságra. Ennek a demonstráló felvonulásnak főcélja nyilvánvalóan a szemközti part lakosságának megfélemlítése és szemmeltartása volt, mely a harcias sereg láttára le is mondott minden ellenséges küzdelemről és az átkelés megakadályozásáról. Árpád nem is késlekedett sokáig s a vezérek tanácskozása után a jelentések szerinti legmegfelelőbb pontokon vezette, át seregét a túlsó partra. Történetírásunk egy része Anonymus megjegyzése nyomán a megyeri partokra teszi az átkelést. (Et portum, ubi transitum fecerunt, portum Moger nominaverunt) 30 ) Nemcsak a helynév fennmaradása támogatja látszólag ezt a feltevést, hanem még hitelesebbé teszi azt a melegforrások megemlítése is, amit Podhradczky és Ortvay döntő bizonyítéknak vesz a megyeri átkelés mellett. 31 ) Következtetéseiket azonban egy kisebb terepszemle is könnyen megingathatja. Ha nem is helyezkedünk mindenben Salamonnak az egész kérdést elutasító álláspontjára, 32 ) — mert kisebb csapatok itt is átkelhettek — a költői képzeletnek tartott megyeri átkelés helyét épen az ő megjegyzése alapján hajlandók vagyunk egy későbben elnevezett, vagyis ezen átkeléssel össze nem függő révhelynek tekinteni, mely az itt letelepedett Magyar-Megyer törzs után kapta nevét, amint a közbeeső Jenő faluhoz tartozó jenei rév is csak a magyarok letelepedése után keletkezett. Különben mindkét révhelyről megállapíthatjuk, hogy csak jelentéktelen, inkább halász- és hajóstanyának nevezhető vízi vámszedő