Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58

36 RÉVHEIyYI ELEMÉR a Dunán, a révészek mozgó útján át és a mai Tabánon keresztül két irányba ágazva folytatódott az út Aquincum felé. A mai Tabán letelepülésre alkalmas helyzetét, kedvező fekvésére visszavezethető gazdasági és kereskedelmi jelentőségét — melyet a Duna itteni átkelését megkönnyítő keskeny medre, a budai hegykoszorú által védett és temperált éghajlatánál fogva termelésre kiváló völgy, az innen szétágazó útvonalak, nem utolsó sorban a hegy alatti meleg források felhasználhatósága és a szemben fekvő, messzire belátható síkság adott meg — sokkal jobban értékelték honfoglaló őseink. Számukra a Duna megszűnt határvonal lenni, s ezért az itteni partvidék és a környék sűrűbb betelepítésével biztosították az átkelés helyét, mely központi fekvésénél, vonzó és éltető erejénél fogva az új birodalomnak, Magyarországnak szívé lett. Elsősorban a folyam széles kiterjedésű keleti oldalán, körülbelül a mai belvárosi plébániatemplom körzetében — hol még állottak a rómaiak idejében épült castellum 'falai — alapították Pestet, a révészek, halászok és kereskedők városát. (Castrum quod dicitur Pest)

4

) A magyarok, amint azt Hóman szemléltető módon tárja elénk a honfoglalásról írott tanulmányában, mindenkor előszeretettel szállták meg a nagyobb folyók mindkét partját. Ezáltal nemcsak az egyik főfoglalkozásukhoz, a halászathoz alkalmas területet biztosították maguknak, hanem hirtelen támadások ellen azt jobban meg is tudták védeni.

5

) Megérzésükkel, előrelátásukkal ellentétben a rómaiakkal, akik a Duna folyam természetes határát főleg hadi határnak tekintették, itteni letelepedésükkel egy virágzó életnek vetették meg alapjait. A halászattal egybeforrt révész foglalkozás tette ugyanis lehetővé, hogy a mai Tabán területe is benépesedett, s hogy itt bonyolíthatták le a nyugat-keleti kereskedelem gyűjtőpiacának, Pestnek tranzitó forgalmát. A balparti főrévhelynek volt tehát tartozéka, testvértelepülése a szembenfekvő part környéke, a mai Tabán, melyet megkülönböztetésül Pesttől, (villa Pest) a főrévhelytől Kis-Pestnek (minor Pest ultra Danubium sita) neveztek.

6

) Ez az elnevezés már maga is elárulja e városrész egykori sorsát, kisebb jelentőségét a fejlődésképes Pest városával szemben. Pedig e tabáni rész szerencsés fekvése és természeti kincsei határozták meg magának Pest városának helyét, melynek még nevet is adott a bolgár-szláv nyelvi átvételre vezethető Pest—kemence szó jelentéséből. A helyelnevezést különben Melich János nyelvösszehasonlításai alapján ma már kétségbevonhatatlanul magyar eredetűnek kell elfogadnunk, mert e név a honfoglalás előtt még nem volt ismeretes.

7

) A révhely mindkét partjának összetartozásával magyarázható, hogy kezdetben ez a kisebb Pest, vagyis a mai Tabán sorsa nem a budai részekkel, hanem valóban Pest városával forrott össze hosszú ideig. Pest akkori domináló szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy a szemben emelkedő mai Gellérthegyet sokáig Pesti-hegynek (mons Pestiensis), a tatárjárás után benépesedett Vár-hegyet Pesti-újhegynek (novus mons Pestiensis), a felépített várat pedig Pestújhegyi-várnak (castrum növi montis Pestiensis) nevezték. A második keresztes hadjárat után tömegesen bevándorolt és letelepedett németek azonban már Creynfeld (Craynfeld, Kreynfeld, Kreinfeld, Krainfeld) néven is említik Kis-Pestet, mely elnevezésnek eredetére és a magya-