Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Garády Sándor: Az Óbuda-csúcshegyi dűlőben a 20.841/2. hrsz. telken kiásott két honfoglaláskori sír 30-33

AZ ÓBUDA—CSÚCSHEGYI HONFOGLALÁSKOR! SÍROK 33 Széher-út között két egymástól nem messze fekvő összefüggő csoportban.

12

) Az egyik csoportot, amelyet a Hidegkúti-út 48. sz. telektől — a Mátyás király vadászkastélya és Nyék község temploma lelőhelyétől ma csak a Tarogató-út választ el, 1907-ben megvették a Ferencrendi apácák s ott Hastromot építettek. Az építés alkalmával, amint arról most értesültem, sok emberi csont került elő. A legnagyobb valószínűség szerint tehát a Nemzeti Múzeumnak átadott honfoglaláskori leletek is erről a telekcsoportról valók. Hz elég érdekes körülmény, amely arra enged következtetni, hogy volt idő, amikor Nyék község erre is elhúzódott. 1909-ben a Farkasréti temetőben akadtak honfoglaláskori leletekre.

13

) Úgy ennél, mint az előbbinél azonban csak a leletek vagy azok egy része jutott szakavatott kezekbe, a helyszínét azonban szakértő soha sem látta, hiszen egyiknek a helye sincsen pontosan megállapítva. Múlt évben a pesti oldalon a Mexikói-úton került elő egy sír. Amint azonban dr. Nagy Lajos legutóbb megjelent tanulmányában

14

) írja és ő maga is mondja, ez is már feldúlt állapotban volt. Nem ok nélkül állíthatjuk tehát, hogy a sírok s különösen a 2. sír az elsők, amelyek a honfoglalás korából Budapest területén rendszeres ásatással eredeti állapotban, teljes egészükben kerültek napvilágra. A sírok közelében úgy én, mint az én munkám befejezése után dr. Horváth Tibor több kutatóárkot ástunk, de több sírt nem találtunk, bár a törmelékkúp eléggé kiterjedt fensíkszerű alakja nagyobb sírmezőre •engedett következtetni. A talaj különben — eltekintve a felső, mintegy 30 cm vastag fekete termőföldrétegtől — keményen összeállott, apró — többnyire diónyi, mogyorónyi — mészmárga törmelék. Kutatómunka számára a legrosszabb anyagok egyike. A tetemeket alig lehetett a reájuk tapadó kövektől megszabadítani és megtisztítani. Három késünk ment ez alkalommal tönkre. GARÁDY SÁNDOR *) Hampe!J. Alterthümer d. frühen Mittlalters in Ungarn I. 184. Pig. 454—455. 2

) Hampel J. A honfoglalási kor hazai emlékei. 71. 23. tábla. 3

) U. o. 99. XXXI. 2., 3. és Arch. Ért. 1872. VI. Szél Farkas. A pörösi sír, 42. old., 1. ábra. 4

) Arch. közi. 1873. IX. br. Nyáry Jenő. A pilényi Les hegyen talált csontvázakról. 21. old., 21. ábra. A leletek mellett Ludovicus pius (814—880) érmet találtak. 5

) Arch. Ért. 1889. IX. Lakner Ambró. A csornai leletekről, 269. V. tábla, 5. ábra. 6

) Arch. Ért. 1898. XVIII. dr. Szendrey János. A bodrogvécsi honfoglaláskori lelet, 10. old., I. tábla., 5. ábra és II. tábla 3. 7

) Hampel J. Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiből. 121. 18. tábla 4. Arch. Ért. 1902., 299—300. 8

) Arch. Ért. XIV. 1931. Fettich N. Adatok a honfoglaláskor archeológiájához. 53 57 59, kép. '») Arch. Ért. XXII. 1902., 438. és 440. ; 10

) Orsz. Levéltár. M. Nemzeti Múzeum, 1902. év, 394. sz. il

) Arch. Ért. XXII. 1902., 440. és Hampel J. Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. II. 847. 12

) Telekkönyvi hivatal, budai telekkönyv 4532., 7059., 7153., 7355., 7621., 7764., 7790. és 7851. sz. betét. 13

) Jelentés a M. Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról, 45. old. 14

) Tanulmányok Budapest múltjából, III. : dr. Nagy Lajos, Pest város eredete, 18. 1. O Tanulmányok Budarest múltjából IV.