Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173
BUDAI ÉS PESTI VEDUTÁK VAUÁSOS TÁRGYÚ KÉPEKEN 169 öntudatossá, tette nyugodttá az életüket és ez a nyugalom vezetett a polgáriasodás felé. A Bécsi kaput 1726-ban építik ebben a formájában, Johann Matthei tervei szerint. »... das Wiener Thor Selbsten unter welchem an der Hohe ein Bozigan, Schild, Sporn und grosse Stein hangen, welcher sich Michael Tholdi bedient, ein der Massen starker Mann, das er ein wilden Ochsen aufgefangen, angehalten, ein wohl fette Kühe auf die Schultern genommen und davon getragen.« 14 ) Az elrajzolások ellenére, mert bizony a festő nem volt ura a kezének s így nem mindig festette azt, amit szeretett volna, mégis topográfiailag elég jó képet ad, illetve világosan felismerjük, hogy mit akar ábrázolni. Fent látjuk a vár északi részét, a Bécsi kaput s mögötte a zárda tornyát, valamint a Helyőrségi templom tornyát. * * * A budai augusztinusok templomukat hosszú ideig építették, de nem sokáig élvezhették. II. József rendeletére a ferenceseknek adják át. Az ágostonrendieknek, bár régtől fogva volt egy kisebb templomuk, amelyet már 1707-ben kezdtek építeni, amikor szűknek bizonyul, 1753-ban egy nagyobbat terveztetnek, amelynek építéséhez hozzá is kezdtek és pedig először a tornyokat készíttetik el. 1770-ben szentelik fel. A templom XVIII. századi külsejéről és környezetéről számos metszet tájékoztat és egy érdekes, nagyon kezdetleges festmény, amely ugyancsak a budai Veronika kápolnájában van. Kálváriát ábrázol a kép, amelyre a templomot és a körülötte levő apró házakat is odafestette a kép készítője. A templom tulajdonképeni felszerelése képekkel, oltárokkal 1770. táján veszi kezdetét. Ezekben az években festették a leckeoldalon levő harmadik oltárt is, amelyen Szent Miklóst látjuk püspöki ornátusban, mitrával a fején. Bárii Szent Miklós magas trónuson ül s a királyi vár felé fordulva áldást oszt. Körülötte állnak a legendabéli ártatlanul halálra ítélt ifjak, akiket megmentett. Egyik pásztorbotját, másik könyvét tartja. ' A három golyó a képen pénzes zacskót jelképez, amelyet a püspök a mármár rossz útra tévedt leányok apjának ablakán bedobott, hogy megmentse őket. Szent Miklós előtt keresztelőmedence van, amelyet gyümölcstartónak alakított át a kép későbbi restaurálója. Barii Szent Miklós régi kedves szentje Pest-Budának, egész napjainkig különös szeretettel tisztelik. A XVIII. században életnagyságú szobra is volt Pesten s a Rókus kápolna előtt állt. Az országúti templom sötét tónusú Szent Miklós képén úgy látjuk, mintha a pesti oldalon ülne a Szent, míg a kép hátterében a vár egy része tárul elénk úgy, amint a XVIII. század végén és a XIX. század elején is valóságban lehetett. Elől a Duna, még csónak is van rajta, efölött a várhegy, a várfal, a királyi palota déli része, a kiugró épület közepe felett a csillagvizsgáló torony. A Szent és a Duna ábrázolása így együtt, tekintve, hogy Szent Miklós a hajósok védszentje nem véletlen, sőt egészen biztosra vehetjük, hogy ők festették tiszteletére, védelmükre közbenjárójuknak. A kép pest-budai viszonylatban jó, bár a kontár belefestés alaposan elrontotta. A XIX. század közepetáján restaurálhatták, a klasszicizáló díszt ekkor festették rá épúgy, mint a neogótikus ablakrész is későbbi hozzátevés. * * *
