Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173
164 JAJCZAY JÁNOS A festmény lehetett egykor jó, ma annál rosszabb állapotban van, 7 ) gyakran átjavíthatták, átmázolták, de azért sok mindent elbeszél. Annál inkább gondoljuk, hogy ez a kép valamikor jobb is lehetett, mert a figurális díszes keret, amelyben van, egyike a legszebb faragású kereteknek, amelyet a Székesfővárosban találhatunk. Borromei Szent Károlyt, a milánói pestis hősét ábrázolta a festő, aki a betegeket szeretettel, halálfélelem nélkül ápolta és szentséggel is ellátta. Az óbudai képen a Szent Kereszt előtt angyaloktól körülvéve imádkozik a nyomorgókért, tőle balra lent furcsa sátortábor húzódik, míg jobbról primitív házacskákból álló városkát látunk, valószínűleg a régi nyomorúságos Óbudát. A sátortábor a pestisbetegek elkülönített helye volt. Ilyenfajta szomorú helyről indulhatott el az a bizonyos kocsi, amelyet az Erzsébet apácák pestises képén látunk. Az Erzsébet apácák templomában levő vásznon a makulátlan Mária holdsarlóján áll, könyörög imárakulcsolt kezekkel, hogy a baj végül szűnjön meg. Ruhája, mint János evangélista mondja »olyan mint a nap«, feje fölött 12 fényes csillag ragyog. * * * A szentek legendáriuma azt mondja, hogy jégeső, romboló vihar és villámcsapás ellen Szent Donát véd meg, aki a Legio fulminatrixhez tartozott. A XVII. században talán épen azért, mert a jezsuiták 1652-ben Münstereifelbe szállítják, új kollégiumuk alapításakor földi maradványait, újabb széles körben terjedt el az iránta való tisztelet. Mint Pest-Budának patronusával, sokszor találkozunk vele oltárokon és egyéb vallásos tárgyú emlékeinken. A Szent Donát kultuszra jellemző, hogy utcát Budán már a török megszállás előtt is neveztek el róla. 1745-ben tiszteletére kápolnát építenek az augusztinusok szöllejében. A ragaszkodás oly nagy iránta, hogy rendszeresen körmenetet tartanak tiszteletére. »... den 3-ten Julii wider das hohe Gewitter zu eren des Heiligen Donati«. Amint a »Neu aus seinem Steinhauffen wiederum aufwachsendes Ofen« című könyvecskében olvassuk a körmenet nagyon díszes lehetett, mert a céhek is kivonultak pompásabbnál pompásabb zászlaikkal. Bizony a szentek oltalmára nagyon rászorultak a céhbeli iparosok, mert még a XIX. század elején is így írnak : ».. .Dieser Weinbau macht daher den grössten Reichtum beynahe ausschlissenden Nahrungszweig der bürgerlichen Einwohner Ofen's aus«. 8 ) Egész Buda szőlőművelésből él jóformán és messze vidékre szállítják az illatos budai borokat, sőt a szerzetesrendek egy része is bortermelésből tartja el magát. Régi metszeteken a budai hegyek, a hegyes-dombos vidék, ameddig a szem ellát, telis-tele van szőlővel. A mai Veronika kápolnában két Szent Donát kép is van. Az egyiket a múlt század elején festették, ezen azonban arezzoi Szent Donátot látjuk, aki püspök volt és a IV. században élt. Nagy Szent Gergely azt mondja, hogy már életében sok csodát művelt. Őt is, mint az előbb említettet viharok idején kérik közbenjáróul. Arezzoi Szent Donát Veronika kápolnabeli képén teljes ornátusban jelenik meg egy rózsadombi, illetve József hegyi szőlőben. Meghatóan kedves az a budai burger, aki előtte térdepel s szagos gyümölcseit, almát, körtét, szőlőt, idei termését hálásan ajánlja fel gyümölcskertje megvédelmezőjének. Ugyancsak itt a Veronika kápolna-
