Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173

BUDAI ÉS PESTI VED UTAK VAI^ÁSOS TÁRGYÚ KEPEKEN 161 A festményt eleinte egy kis kápolnában őrizték, mely annak idején árnyas ligetben a Krisztinavárosban állt. A templomot csak később, 1795-ben kezdik építeni ugyancsak a Boldogságos Szűz tiszteletére. Bzt a képet a Vérét hullató Máriának nevezik. Különös tiszteletét bizonyítja az a számos metszet, amelyeket imakönyvek részére készítettek s amelyeken gyakran a krisztinavárosi templom és környéke is rajta van. Az imák özönét ismerjük, amelyek hozzá szólnak s napjainkig fennmaradtak. A Sőtér-féle képen Szent Sebestyén épúgy, mint a vele szembenálló szakállas, fáradt, sovány vándor Szent Rókus, ki sebeit felfedi és mutatja, akinek nevéről egyébként a pestises kórházakat és a rókushegyi kápolnát elnevezték, mindketten a dögvész elleni hathatós oltalmazok. Szent Sebestyén szobra a Sebestyén-téren állt, Szent Rókusnak is számos szobrát ismerjük, hiszen jóformán minden templomban, kívül vagy belül fellelhetjük. A borzalmas nyavalya, a pestis, a város gyakori visszatérő hívatlan vendége volt, jóformán minden évtizedben megtizedelte a lakosságot. 1712, 1723, 1738-—44 szomorú emlékezetes évek. A járványok közül még a kolera, vagy amint akkor mondották »köldökcsömör« is periódusonként tér vissza. A legsúlyosabb, az 1831-iki valamennyit túlszárnyalta. Amint a XVII. századvégi Sőtér-féle szentképen látjuk az ikerváros még egészen törökös jellegű. Karcsú, égnekmeredő minaretek tarkítják, amelyek körülbelül olyanok lehettek, mint azt a Fővárosi Múzeumban levő Fischer von Erlach féle rajzon látjuk. A régi keresztény templomból átalakított, vagy az újonnan épített centrális kupolás mecset mellett nyúlt a magasba a vékony torony. Tetejében, a körüljáróján kiáltotta világgá a muezzin a muzulmán dicsőséget. A Várnak, Budának, Pestnek látszatra egyaránt még balkáni, jellege van. Az európaivá változás, amikor ezt a képet festették, még nem jött létre, de nem telik bele húsz-harmic év s az ozmán külső teljesen eltűnik olyannyira, hogy nyoma sem marad jóformán a török félholdnak, annál inkább nem, mert hiszen a törökök nem építettek valami szilárdan, illetve csak a legszükségesebbet, mintha a megszállást csak provizórikus jellegűnek tekintették volna. A törökök nem-építkezése teszi azt, hogy Budának az ostrom utáni metszeteken épúgy, mint ezen a képen még középkori vár jellege van. A Gellérthegy, a hajdani »Mons Pestiensis« tetején építményt látunk, valószínűleg azt, amelyet az ostromlók készítettek. ». . .Plock Berg so daher den Namen hat veil vor Zeiten ein PlockHaus aida gestanden aber besser S. Gerhardi Berg sich Nennet.«

5

) A sokat szenvedett várost megerősíteni volt a kiűzetés után a legelső teendő. A hajlandóság és áldozatkészség mindenünnen a legnagyobb mértékben „nyilvánul meg. XI. Ince pápa 100.000 forintot küld, majd 1687-ben 80.000 forintot adományoz a város megerősítésére. A prímás, Széchenyi György, Pest-Buda újjáalapítója, korának ez a legnagyobb szociális érzéssel megáldott embere, aki fiatal éveiben még a török megszállás alatt özvegy édesanyjával Budán lakott, ahonnan özvegy Széchenyi Mártonnét a törökök kiűzték, a vár falainak helyreállítására 300.000 forintot, a kapuk fenntartására pedig 180.000 forintot, abban az időben horribilis összeget adományozott. Pesten 1700 körül 4000 ember lakik és a körülkerített város olyan, mint egy jólmegerősített erőd. Falait még Mátyás építtette, a kapuknak még reneszánsz jellegük van. Bzt a Fővárosi 11 Tanulmányok Budapest mu'tjából IV.