Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173

BUDAI ÉS PESTI VEDUTÁK VAI,I,ÁSOS TÁRGYÚ KEPEKEN 159 lokálpatriotizmus fejlődik ki rövid időn belül, amelynek élénk bizonysága az a képsorozat is, amelyet a mi szempontjainknak megfelelően gyűjtöttünk össze. * * * Fellélegzett az egész keresztény világ, amikor az új keresztes hadak 1686 szeptember 2-án egyik főcéljukat, Buda bevételét elérik és bevonulnak a várba. A félhold féltett csillagának, Budának megszerzése, amely az izlám erejének reprezentálója és egyúttal legfontosabb stratégiai pontja volt, amikor a keresztény seregek kezére került, az egész világon határtalan örömöt váltott ki. Áttekinthetetlen mennyiségben jelennek meg Buda megvételéről az ismertetések. Könyvek minden nyelven, metszetek tömkelege, amelyhez fogható mennyiséget — túlzás nélkül állíthatjuk — addig egyetlen eseményről sem készítettek. A visszafoglalás örömére ünnepségeket tartanak, emlékérmeket vernek, öntenek ; vagy másfélszázról tudunk. Mindez még ma is bizonyítja az egész akkori világ megkönnyebbült fellélegzését. Budát felszabadító harcokat megörökítő festményről is tudunk, így ismerjük H. Heinrich Faust 1699-ben készült, Horváth Henrik által éppen a Tanulmányokban

3

) publikált képét, amelyen lotharingiai Károly diadalmenetét, a már visszafoglalt Budát s az alatta még folyó harcokat szemlélhetjük. Faust jelentőségteljes képével — mert Budáról, a várról jó képet ad, bár kivitele nem olyan művészi — szinte egyenrangú a Fővárosi Múzeum egy másik festménye, egy vallásos tárgyú kép, amelyen Pestet és Budát ugyancsak visszafoglalása után látjuk. Kzt a képet a múzeum leltárkönyve alapján 1908-ban báró Nyáry Jenőtől vásárolták. A nem valami nagy művész által festett kép két részre oszlik és pedig egy földi és egy égi jelenetre. Fent középen felhők között a Szentháromság, jobbra Szent Rozália, balról Mária térdepel. Apró angyalok kara veszi körül őket. I^ent a háttérben Pest, a Duna túlsó oldalán a Gellérthegy, valamint a Vár egy csücske tárul elénk. Közvetlenül az előtérben jobbról zöld, üde erdő látható. Az erdő előtt Szent Rókus, míg vele szemben magyaros arcú, bajuszos Szent Sebestyén áll. A kép alsó jobb sarkában címer is van és pedig a vágott pajzs alsó vörös mezejében három fehér liliom, felső kék mezejében mellső lábával kardot tartó oroszlán, a sisakdíszen daru, amint jobbját felemeli s benne kavicsot tart. A takarók szine kék, arany, vörös és ezüst.

4

) A címer a Sőtér családé. Sőtér Ferenc a XVII. században tápiósápi birtokos. 1689-ben másod-, 1692-ben, valamint 1696-tól 1702-ig első alispánja Pest megyének. A Sőtér család több tagjáról tudunk. így Tamás, Antal, Mihály és Gábor Szentlőrinckátán birtokosok. Nagy a valószínűség, hogy a Fővárosi Múzeumban levő egykori oltárképet Sőtér Ferenc festtette, aki mint alispán minden bizonnyal sokat tartózkodott Budán is, Pesten is. Úgylehet valami betegségtől való megszabadulás után a képet fogadalomból készíttette az egyik itteni templom számára. Erről a Sőtér Ferencről egyébként tudjuk még azt, hogy később a kuruc harcokban, mint a jászkunok kapitánya vett részt. Az ikonográfia ismerete sok mindent megmagyaráz ennél a képnél a városra vonatkozólag is. A Szentháromság a kereszténység legnagyobb és legszentebb titka. Az ábrázolásnak a képen látható módja a középkor