Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156
SZÁZ ÉV A PESTI HATÁR ÉlyETÉBÓT, (1663—1756) 141 »panaszkodott, hogy midőn sót hozott volna Szegedrül, .. .láncokat pestiek elvették és kikölletett váltani.« 267 ) A pesti plébános azután, amikor a kezeibe került a rét, körülárkoltatta. 268 ) A rét alsó (déli) végénél lévő árok azután egyúttal a pesti terület határa is volt és Szeleczky báró »sem merte azon rétnek alsó végénél lévő ároknál tovább marháját legeltetni.« 269 ) A Pap Rétjét tehát mindig pestiek bírták és a némediekkel való közös árendálásuk idején sem osztályként kapták. 270 ) lyakatos Mátyásnak »midőn méltóságos báró Szeleczky Márton uramnál, őnagyságánál szolgált volna tizennégy esztendeig, — csikós volt öt esztendeig, gulyás pedig kilenc esztendeig, — mindétig parancsolta őnagysága, hogy pesti plébánus uram mostani rétjében marháját be ne bocsássa, mivel pesti föld, mert ha valamelyiket megtalálnák lőni, az árát ő rajta fogja megvenni.« 271 ) Ugyanúgy Buda elfoglalása után is kaszálónak használták az Üllőiés Gyömrei-utak mellékén fekvő réteket, ahol szintén voltak szántóföldjeik. Ezt a területet mindenkor »pestiek birták kuruc világ előtt. Szántották, vetették és kaszálták a szőllők aljáig, innen is, túl is, a gyömrei-útig és a tarlókon pestiek marháj ok szabadosan járt. Kuruc világban pedig pestiek kurucok végett nem bírhatták és mások sem szántották, sem pedig kaszálták.« 272 ) A kuruc világ után a pestiek ezen a területen lévő szántóik művelését továbbra is abbahagyták, de azután is szabadon élték a mezőket és kaszáltatták a réteket. 273 ) Valószínű azonban, hogy a pestiek mivel ugyanakkor árendálták a szentlőrinci pusztát, »úgy szánthatták, mint árendált földet.« 274 ) A pestieken kívül ugyanis a földesurak is tilalmazták ezeket a réteket. Annak, aki legeltetni akart ezen a területen, cédulát kellett váltania a földesúrtól. Azoktól akiknek cédulájuk nem volt, a mezőbért, — közel a kőbányai szőlőkhöz — ott a helyszínén szedték be. Ilyen pénzbeszedő volt a szentlőrinci pusztán Mikó Mihály tanú is. 275 ) »Szeleczky uram idejében« pedig Baczkó András szedte a legeltetésért járó pénzt a szentlőrinci pusztán. 276 ) * * * A török világban hol pestinek, hol szentlőrincinek nevezett kőbánya a török világ elmúlása után egy ideig szintén senki földje volt. A régi rác szőlők a Török Istrázsa domb (a mai Újhegy) felett terültek el. Ezek művelése azonban abbamaradt, mert az újonnan betelepített pesti lakosság a zentai csata után a városhoz közelebb eső kőbánya közelében ültetett újból szőlőket. 277 ) »A kuruc világ előtt csak a kőbányán fölül, a hegytetőn voltak egynehány szőlők csinálva.« 278 ) »A Kőbánya körül a hegy oldalában sem dél, sem észak felül semmi szőllő nem volt kuruc háború előtt, hanem a hegy tetein, a régi ecseri úton fölül volt egynéhány darab szőllő. Az ecseri úton alól marhajáró föld volt.« 279 ) Kozma János és Horváth István, akik »a kuruc háború előtt követ hordtak a kőbányábul alsónémedire« látták, hogy »a kőbánya körül még akkor szőllők nem voltak, hanem irányában a kőbányának, a hegytetőn« azonkívül »a kőbányán alól is volt már két vagy három tábla szőllő, az ecseri régi úton fölül.« 280 ) Ilyen volt a helyzet a kuruc világban is. »A pesti szőllők .. .a kuruc járásban a Kőbányán alul nem voltak, hanem oldalról látszott, hogv zöldellettek.« 281 )
