Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156

142 BEIylTZKY JÁNOS A kőbányai szőllők szaporítása a szatmári békekötés után következett be. »Az ecseri úton fölül kuruc járása előtt igen kevés szőlő volt, hanem az után esztendőnkint alább-alább építették.« Ott ahol 1737-ben már mindenütt pesti szőlők voltak, »annak előtte szőllők ott nem voltak, hanem tiszta, sima gyep volt.«

282

) A szőlőterület állandó növelésével »kuruc üdő után « 1737-ig, tehát egy negyedszázad leforgása alatt, »már két útjukból nyomták ki a pestiek az ecserieket.« »A fölső út kuruc üdő előtt a kőbányán felül volt. Azon úton alól volt ugyan egynehány szőlő, de nem sok és nem is igen messze azon úton alól. Onnét jódarabon más utat csaptak által (a réten) az ecseriek és azon úttól is kuruc világ után beült ették (szőlővel) azon második útig (az egykori rétet). Azon második útbul is kinyomódtak(az ecseriek) és (a pestiek) azon alól esztendőnkint mind tovább-tovább menvén a szőlőcsinálással, már a harmadik útjukhoz sem messze vannaka szőllők.«

283

) A kőbányai szőlőket a pestiek »nem valamely úr engedelmébül, hanem Pest városa engedelmébül ültették.«

284

) Kucsor János pedig »Apczi István névő pesti öreg embertül — ki is Pest városában magyar oskolamester lévén — hallotta egynéhányszor ezen szókat : Öcsém ! — Úgy mond. — Mi(vel) a pesti szőllők nem a pesti földön, vagyis határon vannak ültetve, hanem valamely pusztán, kit is ha örökös ura meg keres, a szöllőmtül annak köll füzetnem, vagyis adnom jövendőben a dézsmát.«

285

) Úgylátszik mind a két tanúnak igaza volt, mert a kőbánya fölötti hátságon mutogattak egy földhányást, mint Pest és Szentlőrinc közötti határt. Az ecseri út mellett ugyanis szintén volt egy Kerek-halom, amely határhányás volt és amelyet Pest és Szentlőrinc közötti határnak tartottak. »Onnét igyenesen a pesti szőlők között, mostani (1737) Kőbányán fölül, Vác felé tartatott a szentlőrinci határ, az mint is emlékezik, hogy még akkor kezdvén csak a pesti szöllököt imitt-amott ültetni, valóságos hány ott határ is volt azon a hely tájon, amely, hihető, a szőlőknek sokasága miatt annyi üdőtül fogva elkapáltatott.« Ez a határjel, vallotta tovább Vargha György »az szőlők között való úton észak felé tartván a szöllőhegy tetein az út mellett jobb kéz felül« feküdt, ahol »aminémő* föld határ most is látszik — kinek fele el vagyon kapálva — nagyobbnak ösmérte lenni és szentlőrinci határnak mutatták, s addig is tartatott másoktul is, ő is tartotta. A hányás pedig kettő volt egymás mellett és tetszetesek voltak és kuruc üdő után is eleget hevert rajtok, több pásztorokkal együtt, akkor még ott szöllő nem lévén.«

286

) Süpeky Andrásnak 1696-táján mutogatta a határokat Juhász János, híres pásztorember. Maga Süpeky András is »tokaji veszedelem után és Rákóczi változása előtt, az szőllők között lévő hányásokon eleget hevert, ahol is ott három hányás vala, most (1736.) pedig csak egyikének fele látszik. Azokon még fölül látott két hányást a keresztúri utak között lévő hányásig, kiket már elrontottak és szőllők vannak helyeiken.«

287

) Poroszka Tamás, akinek maguk Vattay János és István mondották, hogy a kőbánya az ő szentlőrinci pusztájukon van, »tudja bizonyosan, hogy minek előtte ott szöllököt csináltak volna,« megvoltak azok a határhányások. »Két országos nagy hányást tud és látott ott lenni és az helyén most egy gunyhó vagyon.«

288

) Nagyon érdekes és igaz képet ad a szőlők műveltetésén kívül a határok felőli vélekedésről Szekeres János vallomása, aki elmondta, »hogy