Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110

A SZENTXÓ'RINC KOLOSTOR TÖRTÉNETÍENKK FJ,SÓ' IRODALMI FORRÁSA 107 Balázs (VIII.), pécsváradi György pap (IX.), erpáli János káplán (X.), tiszavarsányi Péter (XI.), perileni Albert (XIX.), fehérvári Orbán pap (XX.), zombori Péter özvegye Anna (XXI.), Fejes Péter özvegye Tatáról (XXIII.), a cseh Balázs lerójdi özvegye (XXV.), szántóteleki Mihály (XXVI.), leperdi Bálint és fia (XXIX.),. kékesi Péter özvegye (XXX.), újlaki Péter pap (XXXI.), Nagy Mátyás özvegve (XXXIV.), berényhidai Anián Péter és Jakab (XXXV.), fehérvári Kajdaí Antal fia Imre (XXXVI.), Magyar Balázs (XXXVII.), sijdai Gellért és fia Osvát (XXXVIII.), temesvári István (XX.) > écsi Bertalan és Gergely (XXL), nelcseri Péter (XXII.), csanádi Sárkány Balázs (XXLLL), debreceni Margit özvegy (XXIV.), csanádi Benedek (XXVII.), váradi Balázs (XXLX.), tolnai Zsoldos Péter (1,1.), pesti Kis István (XV.), Xiza szakácsné (I/VIL), sajónémeti Bálint (XVIII.), karai Xádas földmíves (XXL), biharváradi Orbán (XXII.), Germán, az óbudai egyház lektorának fia (XXIV.), Xászló siklósi várnagy (XXXXI.) A helynevek sora a következő : Országrészek : Erdély (XXXII.), Horvátország (XXXVII.), Egyházmegyék : pécsi (I., IL, XXLLL), egri (V.,), váci (XVI.). Vármegyék : Somogy (I.), Zemplén (V.), Csanád (XXIII., XXVII.). Folyónevek: Tisza (V., XXIII.), Morva (XXVII.). Helységnevek: Maloncsa (Maloncha) (I.), Körtvélyes (Kertroelijes) (II.), Szeged (III.), Káros (Karus) (V.), Bata (IL), Cegléd (VIII.), Pécsvárad (IX.), Tiszavarsány (XL), Várad (XIV., XIX.), Eszlér (XVIII.), Perilen (XIX.), Zombor (XXL), Tata (XXIII.), Kolozsvár (XXIV.), Lerójd (XXV.), Szántótelek (XXVI.), Szekszárd (XXVIII.), Leperd (XXIX.), Kékes (Kkes) (XXX.), Újlak (XXXI.), Szentmárton (D'zenthmatnij) (XXXIV.), Berényhida (Berenhijda) (XXXV.), Fehérvár (XXXVL, XXXVIII.), Sijda (XXXVIII.), Temesvár (XX., XIII.), Écs (Eech) (XXL), Melcseri (Melcherii) (XXII.), Debrecen (XXIV.), Ragistyán (X-), Tolna (XL), Véső (Vvesevv) (XVI.), Sajónémeti (Saijanemethy) (XVIII.), Zágráb (XIX.), Káros (Karas) (XXL), Biharvárad (XXII.), Siklós (Soklos) (XXXXI.) Bajcs (Baich) (XXXXI.). Foglalkoznunk kell végre a közölt betegségek megnevezéseivel is. Xeggyakoribbak az általános kifejezések, amelyek a bajt, rosszullétben, elgyengülésben nevezik meg (28 eset.). Öt esetben a baj hirtelen jött szerencsétlenség következménye : hét esetben a szem, három esetben a fül, két-két esetben a torok és láb betegségeiről hallunk és három esetben hirtelen halál következik be. Két esetben a bénulás (corpus meum medium ita aruerat quod neque meam manum dexteram, sed neque pedem sentirem, cap. VIII. — paciens . . . paralisi in pedibus. cap. XX.) esetét, két esetben pedig általánosan megnevezve ragályos baj esetét látjuk. Egy esetben francia betegségben szenvedett a Szent Pál segítségében részesülő beteg, egy esetben pedig démonok általi megszállástól szabadult meg. A betegségek megjelölésénél az általános körülírás vagy orvosi műszavak mellett néha magyar kifejezésekkel is találkozunk. Ilyenek a »francvarr«, amelyik hat estben, a »feje nagy fájdalom« (fej tífusz?) és a hagy máz«, amelyek egy-egy esetben fordulnak elő. Bálint a történelem számára gyűjtötte a csodás gyógyulásokat s az volt a szándéka, hogy Remete Szent Pál segítségében való bizakodásra