Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
108 KEIyÉNYI B. OTTÓ intse az utókort : »Advolutus tuis genibus meis pedibus Ventura generatio peto te : (ne) negligas miracula futura pauli patris tui sicut generatio neglexit preterita« — fejezi be Bálint a csodák elbeszélését. * * * A csodák elbeszélése után a mű V. része következik. Ebben Euagrius papnak Ince püspök számára készített előszavát közli Szent Antal apát életéhez, majd pedig Athanazius püspöknek Remete Szent Antal életéhez írt előszava következik. Ezután magát az életrajzot írja le, amelyet Euagrius görögből latinra fordított és Szent Jeromos közölt. Ez a hosszú történet a mű 24—45. levelét tölti be. A 46. levélben áhítatos verseket találunk Jézus Krisztus életéről. E versek szerzőjét Bálint nem nevezi meg, de a versekhez hozzáfűzi : »hec fráter meditare et vére inpinguabitur anima tua gratia Christi«. Az 53. levél 2. oldalán az Angyali üdvözletet ábrázoló rajzot látunk : »oratio beati Augustini eximii doctoris ad honorem virginis Marie« címmel. A cím fölött bevezető sorokban Bálint elmondja, hogy ezeket a Szent Szűz dicséretére írt énekeket a pécsi János püspöknek (Janus Pannonius) tulajdonították, aki kortársa és ő is ebben a hitben volt. De ez nem fedi a valóságot, mert a kolostor könyvtárában ezeket az énekeket oly kéziratban látta, amely a püspök koránál 150 évvel idősebb. Hogy a kolostornak volt könyvtára, ezt nemcsak ebből a megjegyzésből tudjuk. Több helyen láttuk, hogy Bálint alapos irodalmi felkészültséggel dolgozott, könyvtárakat nézett át, amihez csak a helyszínen lehetett módja. A szentlőrinci kolostor könyvtáráról Gyöngyösi is több helyen megemlékezett. így amikor Mihály doktorról, a kolostorban élt szerzetesről beszél, elmondja, hogy halála a kolostor könyvtárának nagy kárára volt, mert innét távozásakor sok könyvet vitt magával, amelyek most mind odavesztek. Gyöngyösi Directoriumában is említi, hogy mindenütt jó könyveket kell tartani, de különösen Szentlôrincen, hogy ezek a későbbi másolásoknak alapul szolgáljanak. Úgylátszik használták a szentlőrinci pálosok a Corvina könyvtárt is. Ismerünk egy orvosi enciklopédiát, amely Mátyás könyvtárában volt. Ebben orvosi receptet találunk, amelynek záradékában az áll, hogy ezt Szent Pál remetéi mind kipróbálták. 68 ) Kérdés ugyan, hogy itt melyik pálos kolostorról van szó, de ha tekintetbe vesszük, hogy Szentlôrincen éltek a rend tudósai és hogy mennyire szerette ezt a helyet Mátyás király is, föltehetjük, hogy a könyv a szentlőrinci pálosok kezén fordult meg, sőt mint Schönherr Gyula gondolja, az ő birtokukba is került. A kolostor könyvtárának sorsáról Gyöngyösi elmondja, hogy a török pusztítás alkalmával Szentlôrincen 1000 forint értékű könyv veszett el. 69 ) A Szent Szüzet dicsérő énekek után a mű utolsó, 61. levelén két oratiót találunk a Szűz Anya szüzességéről. Ezek a versek és könyörgések a középkori szerzetesi életben bizonyára általánosan használtak voltak. De nemcsak ezek, hanem Bálint egész könyve is méltó emléke a középkori pálosok szellemi életének és egyszersmind imádságos lelkületének. KELÉNYI B. OTTÓ
