Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
104 KEI,ÉNYI B. OTTÓ templomát és Szent Gellért vértanú templomát (tumbam sancti pauli et capellam sanctorum cosme et domiani ac Beate virginis iuxta Budam veterem constructam : necnon sancti Gherardi martyris), miután e helyeket meglátogattam, mindjárt jobban éreztem magamat és a Szent Szűz, valamint a szentek segítségével visszanyertem régi egészségemet, (cap. LXXVI.) Ezek szerint a Boldogságos Szűz óbudai egyháza, Alamizsnás Szent János, Szent Kozma és Dámján, továbbá Szent Gellért vértanú kápolnája, illetőleg temploma voltak azok a szent helyek, amelyeket a felgyógyultak fogadalomból felkerestek. Az óbudai Szent Szűz templom az úgynevezett Fehéregyháza már Nagy Lajos korában ismert hely volt, de fekvése ma sincs tisztázva, részletesebb adatokat pedig a helyről csak Mátyás király korában ismerünk. Mátyás királynak 1479-ben, IV. Sixtus pápához intézett levele szerint a mezőn és a hegyek alatt a budavári királyi palotából körülbelül egy mérföldnyire terül el, amelyet a magyarok megtérése után épült templomok között a legrégibbnek tartanak. Fehéregyháza egykor plébániatemplom volt, akkor azonban csaknem teljesen elhagyatott. Mint plébánia, a budai prépost gondozása alá tartozik, aki azonban elhanyagolja a szent helyet. Hogy itt a Szent Szűz tiszteletét újra életrekeltsék, arra kéri a király a pápát, hogy Fehéregyházát a pálosok rendjének adományozhassa, amely híres feddhetetlen életéről és arról is, hogy a nép rajongó szeretettel viseltetik iránta. A pálosok 1484-ben veszik át Fehéregyházát, amelyet VI. Sándor pápa azonban ismét elvett tőlük. Tudjuk azonban, hogy 1539-ben a pálosok még itt tartózkodtak. 62 ) Alamizsnás Szent János ereklyéinek helye a királyi vár kápolnája, amelyet Mátyás király nagy fénnyel épített meg. Bonfini, Oláh Miklós és Bonbardi nagy lelkesedéssel írnak a kápolnáról, amelyhez Mátyás prépostságot is alapított. Ez volt a »Praepositura S. Joannis Baptisti«. A kápolna fényét emelte, hogy Mátyás király Alamizsnás Szent János testét, amelyet Temesvári Pelbárt szerint a török szultántól kapott ajándékba, e kápolnába helyezte. Schier az eseményt 1475. évre teszi, Knauz megállapítása szerint azonban az ereklye 1489-ben került Budára. 63 ) A szent testet a királyi palotából a Pozsony melletti Máriavölgybe, a pálosok kolostorába, innen a pozsonyi királyi várba, majd 1530-ban a főtemplomba vitték. 64 ) Szent Kozma és Dámján pesti kápolnájáról Bálint közlése az egyetlen adat, amit ismerünk. Sem a XII. században épült pesti Boldogasszony templomában, sem az 1221-ben létesült Domonkos rendi Szent Antal hitvallóról elnevezett, sem az ugyancsak a XIII. században alapított Alcantarai Szent Péterről nevezett ferencrendi templomban, sem pedig a Zsigmond korában épült Szent Miklósról nevezett János vitézek konventje és templomában ismereteink szerint nem volt olyan kápolna, amely e Szentekről lett volna elnevezve. A klarisszákat ugyan (Assisi Szent Ferenc második rendjének női ága) az assisii Szent Damiano kolostorról, — r hol először laktak— damjanitáknak is nevezték, 65 de a rendnek csak Óbudán volt kolostora és fényes temploma, amelyről Zsigmond király 1391. évi oklevelében értesülülnk először és amelyet Erzsébet anyakirályné épített 66 ). Bálintról azonban, mint hitszónokról nem tehető fel, hogy nem ismerte volna a három város egyházainak fekvését.
