Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
102 KRI.ÉNYI B. OTTÓ legújabban Gárdonyi Albert foglalkozott a budai páloskolostor kérdésével (Buda középkori helyrajza. Tanulmányok IV.) és annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a pálosok sokszor említett alsóvárosi háza és egyháza azonos azzal a Szombat kapu előtti királyi házzal és kápolnával, amely valamikor Károly Róbert királyé volt és ezért »Chamerhof«-nak hívták. Kzt a házat, amelyben Szent Márton hitvalló tiszteletére kápolna is volt, Nagy I,ajos király Szent Pál ereklyéinek, illetve ezen a címen a szentlőrinci kolostornak adományozta saját és szüleinek lelki üdvéért. 1423-ban a pálosok elcserélték ezt a házat Czillei Hermannal egy másik budai házért, amely a Középső utcában állott és dél felől Szűk-utcával volt határos. A pálosoknak különben a budai várban több házuk is volt, de a Szent Pál-utca (korábban Középső- és Francia-utca) elnevezését nem ezektől kapta. Az elnevezés onnan magyarázható, hogy a pálosoknak ebben az utcában levő házában helyezték el időről-időre Remete Szent Pál testét. 61 a) A csodák túlnyomó része nem a helyszínen történt, hanem az ország különböző vidékein, ahonnan a meggyógyultak fogadalmukhoz híven, a Szent testéhez zarándokoltak és elmondták a velük történt eseményeket. A Budán, Óbudán és Pesten részint a kolostor kápolnájában, részint a városokban történt nevezetesebb csodás eseményekről az elmondottakon kívül a következőket közöljük : 1465-ben Budán elfogtak egy nemes embert anélkül, hogy vétkes lett volna. Nyakára és kezére bilincseket vertek és börtönbe vetették. Őreitől megtudta, hogy kevés ideje van már hátra. Kétségbeesésében Istenhez és Szent Pálhoz folyamodott és erre hamarosan észrevette, hogy őrei álomba merültek, bilincseinek szorítása pedig annyira enged, hogy kezét könnyen kiszabadította. Kinyitotta börtönét, nyakán a bilinccsel sikerült távoznia, kora hajnalban a szentlőrinci kolostorba ment, ahol a barátok épen a hajnali primá t mondták kórusban. Kimondva esetét, Szent Pál holttestéhez kért bemenetelt, hogy hálát adhasson. Hálaadása után megnyílt nyakbilincse is, amelyet örök emlékül a kápolna falára függesztett, (cap. VI.) 1467-ben történt Budán, hogy egy Keszi nevű konfráternek (Kezzii) egyetlen lánya egy magas lépcsőről leesvén, nyakát szegte. Az apa nagy kétségbeesésében Istenhez és Szent Pálhoz fordult. Fogadalmat téve, a másfél óra hosszat holtan fekvő gyermek felnyitotta szemét és egészségesen fölkelt. Szent Pál sírjánál fölajánlották ajándékaikat és nagy néptömeg közepette mesélte el a szerzeteseknek esetét. Hálából a testvéreket szent mise bemutatására kérte fel. (cap. VII.) 1472-ben a pesti Kis Istvánt elfogták, bilincsbe verték és a következő napon a szeme világától akarták megfosztani. Megszabadulása esetére fogadalmat tett, amire bilincseitől mindjárt megszabadult. Nagy örvendezéssel ment Szent Pál sírjához és esetét a testvérek előtt elmondta, (cap. VI/.) Kgy más alkalommal történt, hogy a szentlőrinci kápolnában a Szent Pál ereklye őrzője a sír előtt lenyugodott. Alvás közben lábán és kezén kígyó marta meg. A mart seb elmérgesedett, keze könyökig, lába pedig térdéig megdagadt. Ezt a bajt általában francvarrnak (franczuar vulgariter dicitur) hívták. Három héten át rettenetes kínokat szenvedett, de mégsem akart megválni őrhelyétől. Bajában sűrű imádságokkal fordult Szent Pálhoz és kezével a szarkofág üvegjének azt a részét simogatta, ahol a szent keze
