Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110

A SZENTI,Ó'RINC KOLOSTOR TÖRTÉNETÉNEK EIVSŐ IRODALMI FORRÁSA 103 volt. A seb lassankint meggyógyult és a beteg visszanyerte egészségét. *(cap. LXVII.) Kgy pestvárosi iskolába járó tanuló pedig megsüketült, de Szent Pál segítségét kérve visszanyerte hallását, (cap. I^XVIII.) Külön kell foglalkoznunk azokkal az esetekkel, amikor a Szent Pál segítségében részesültek nemcsak a szent testet, hanem Buda, Óbuda és Pest egyéb templomait, illetőleg a bennük elhelyezett ereklyéket is fogadalomból fölkeresték. Ilyen egy 1500-ban történt eset, amidon egy emberen .a franciabetegség (morbus Gallicus) annyira elhatalmasodott, hogy járni sem tudott. Megfogadta, hogy fölgyógyulása esetén felkeresi a Szent Szűz óbudai (eccelesiam Beate virginis supra veterem budam fundatam) alamizsnás Szent János és Szent Pál remete, továbbá Kozma és Dámján templomát, (beatorum Joannis elemosynarii ae pauli primi heremite et cosme damianique). Fogadalmához hozzátartozott, hogy baját nyilvánosan elmondja. Betegségéből hamarosan kigyógyult és fogadalmát teljesítette, (cap. LXX.) Név és idő megjelölése nélkül közli Bálint első személyben mondva el a következő esetet : Kezem, lábam és vállam olyan betegséget kapott, aminek francvar lett az eredménye. Miután fogadalmat tettem, hogy meglátogatom a Boldogságos Szűz templomát és a budai várkápolnában levő alamizsnás Szent János sírját, nemkülönben Szent Pál remete holttestét, bajomból kigyógyultan. (Eccelesiam Beate virginis ac ecclesiam «seu capellam ubi iacet tumba santi Joanis elemosynarii in Castro Budensi. cap. LXXI.) 1500 novemberében egy írástudó ember beteg lett. Főként fején és torkán érzett nagy fájdalmakat. Nem tudott enni és mindezekhez a varrak tömege lépett föl, amiből francvarr keletkezett. Miután az orvosok baján csak kevéssé tudtak segíteni, a szentekhez fordult és fogadalmat tett, hogy meggyógyulása esetén négy szent helyet keres föl : a Szeplőtelen szűz óbudai templomát és itt tiszteletére misét mondat, Remete Szent Pál templomát Szentlőrincen, ahol ugyancsak szentmisét mutat be, a budai várban levő Alamizsnás Szent János sírját, hasonlóan szentmise bemutatással és végre a Szent Kozma és Damján vértanúknak pesti kápolnáját (Ecclesiam intemerate virginis supra veterem budam fundatam . . . Et ecclesiam sancti pauli primi heremite supra budam constructam . . . ad tumbam sanctissimi patris divi Joannis elemosynarii nunc in castro budensi existentis . . . capellam sanctorum cosme et damiani martyrorum in pesth fundatam.) Betegsége lassanként meggyógyult és mind a négy helyen kezeírását, amelyben elmondja esetét, a szent helyek falaira függesztette, (cap. LXXII.) 1498-ban egy írástudó ember (litteratus) oldal-, lábés belbajokban szenvedett. A Szent Kereszt előtt fogadalmat tett, hogy fölkeresi Alamizsnás Szent János és Szent Pál sírját, nemkülönben a Szent Szűz óbudai templomát (tumbam patris nostri sancti Joannis elemosynarii .ac ecclesiam beati pauli primi heremite supra budam fundatam : nec non ecclesiam illibate virginis marie supra veterem budam fundatam). Megfogadta azt is, hogy saját keze írása által teszi közhírré esetét, amint meggyógyul. Fogadalma után visszanyerte régi egészségét, (cap. LXXIV.) A következő esetet szintén a bajából felgyógyult írásából közli: Én, aki tanuló vagyok, különböző bajokban szenvedtem, főképen lépbajban (öpilatio splenis). Miután megfogadtam, hogy fölkeresem Szent Pál sírját, Kozma és Dámján szentek kápolnáját, nemkülönben a Szent Szűz óbudai