Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
A SZENOXŐRINC KOLOSTOR TÖRTÉNETÉNEK EI+SŐ IRODALMI FORRÁSA 101 neki, hogy meg kell várni, míg a szent testet őrző szerzetesek nyugalmukból fölébrednek, amikor is mindjárt kieszközli, hogy az anya gyermekével a kápolnába jusson. A gyejmek azonban anyja karjában meghalt. Az anya keserves könnyekkel öntözte a holttestet, az öregasszony pedig, akivel a gyermek rokonságba volt, követte az asszony példáját. De hamarosan magához tért és kérte az anyát, hogy Szent Pál érdemeire való hivatkozással imádkozzék 15 Miatyánkot és Üdvözlégy et és higyjen abban, hogy Szent Pál közbenjárására Isten a gyermeket feltámasztja. A hitetlenek számára hihetetlen megtörtént. Mielőtt még imáját bevégezte volna, a gyermek magához tért és egészsége annyira helyreállott, hogy mindjárt két ízben is táplálkozott. Az ereklyéknél azután hálát adtak és a gyermek máig is jó egészségnek örvend, (cap. IV.) Szent Pál holtteste tehát nem volt állandóan Szentlőrincen, hanem a zavaros időkben, amikor a hely nem nyújtott elég biztonságot, az ereklyéket Budára vitték Szent Pál kápolnájába. A budai pálos kápolna helyére vonatkozólag történetíróink véleménye mindmáig eltérő. Eggerer a budai pálos templomi alapítását 1382-re teszi és a következőket mondja : »I,udovicus rex fratribus nostris magnificum intra Budenses muros domicilium cum ecclesia, indito üli nomine S. Pauli concessit, ea quidem intentione, ut si quandoquiem martialibus disturbiis a S. Laurentii coenobio, longius inde dissito, exulare cogerentur, eo securitatis causa velut ad asylum vacandae pietati commigrarent . . .<<. 53 ) Ezt az adatot Bél Mátyás 04 ) és a nyomán induló történetírók is felhasználják és a kolostort a mai Víziváros területére teszik. Rupp külön fejezetet szentel a vízivárosi páloskolostor leírására. 55 ) Divald pedig a kolostor helyét így határozza meg : »Tótfalu szomszédségában alhatott Remete Szent Pál temploma és a pálosok kolostora, még pedig az itt volt törökkorbeli mecset után ítélve, valószínűleg a mai Bécsikapu alatt a Várhegy északi lejtőjének közepe táján.« 56 ) Knauz Nándor azonban 57 ) megvizsgálva Bggerer mellett Ferrariusnak közlését és a zárda fölkutatására 1686-ban kiküldött bizottságnak jelentéseit, arra a következtetésre jut, hogy Ferrariusnak állítása bizonyításra szorul, mert a pálos jegyzőkönyvben látott külvárosi kolostor romjai más kolostor maradványai is lehettek, amit maga a bizottság is elismert. Ha —folytatja — e pálos kolostor csakugyan a külvárosban épült volna, akkor mint már Schier 58 ) és utána Katona 59 ) is megjegyezte, nem érte volna el alapítása célját, mert a kolostor a külvárosban nem lett volna megerősítve. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy Szent Pál kolostora a megerősített városban, vagy a várban volt. Erre mutat egy Hunyadi Mátyás korából fennmaradt legenda is. 60 ) Ha e kolostor a külvárosban feküdt volna, akkor bajosan történhetett volna meg, hogy a királyi szolgák még a vacsora folyamán Mátyáshoz visszaérkeztek volna, különösen este, amikor a felvonóhidak fel és leeresztése hosszabb időt vehetett igénybe. De erre mutat az is, hogy Buda város közepén egy Szent Pál nevű utcáról tudunk, amely a benne vagy a közelében épült kolostorról nyerhette nevét. Szent Pál kolostoráról tudjuk, hogy itt temették el 1418-ban Dominici János raguzai érseket és magyarországi pápai követet. A kápolna falain viaszábrák, képek és fogadalmi emlékek függtek 1540-ig. 61 ) Amidőn a török Budát elfoglalta, a csontokat szétszórta és e szent helyet is elpusztította.
