Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
A SZENT^ŐRINC KOLOSTOR TÖRTÉNETÉNEK ElySŐ IRODALMI FORRÁSA 95 A pálosok ezentúl évenkint nagy fénnyel ülték meg a Szent átvitelének ünnepét. Maga Lajos király, aki a velenceieken aratott győzelmét Szent Pál közbenjárásának tulajdonította, a Szentet Magyarország védőszentjévé választotta. A pálos évkönyvek tanúsága szerint a Szent többször közbenjárt Magyarországért. Midőn Mátyás király 1475-ben Szent Pál ünnepén a Moldvát pusztító Ali bég seregét leverte, győzelmét a szent remete közbenjárásának tulajdonította, mert az ő oltalmába ajánlotta magát és seregét. 1480-ban nagy szárazság végínséggel fenyegette az országot. Ekkor a pálosok szentéletű generálisa Boldog Gergely 300 szerzetessel körmenetben vonult Szent Lőrincről a királyi vár kápolnájába. A szentek ereklyéit és köztük bizonyára Remete Szent Pál testét is magukkal vitték. A körmenet imádságokkal és énekekkel, valamint szent mise bemutatásával igyekezett Isten segítségét kiérdemelni. Az istentisztelet után Mátyás megvendégelte a pálosokat. Alig értek haza, hatalmas eső kerekedett és ezért a nép őket ezentúl »esőthozóknak« nevezte el. i A Szent Pál ereklyéjének a szentlőrinci kolostorban való elhelyezésével végződik Bálint munkájának a translatióra s vele kapcsolatos eseményekre vonatkozó része. De tudomásunk van arról, hogy Nagy Lajos király gondoskodása nemcsak az ereklyék megszerzésére terjedt ki, hanem az ereklye valódiságának megállapítására is. Úgy látszik, a relikviák teljességéről vagy hitelességéről kétely merült fel azért, mert kitűnt, hogy a szent test egyik kezén három újj hiányzik. Valószínű, hogy e hiányt az átadásnál nem állapították meg, mert 1382-ben Lajos király azzal a kéréssel fordult a velencei köztársasághoz, hogy írásos bizonyságot tegyen Szent Pál testének azonosságáról, miután annak egyik kezéről három ujj hiányzik. 29 ) Nem tudjuk, tesljesítette-e a köztársaság Lajos király kívánságát, de a király megkeresése valószínűleg nem csak abból a célból történt, hogy a hiányzó három ujj felől bizonyságot szerezzen, hanem azért is, hogy a& ereklyék valóságáról hivatalos nyilatkozat álljon rendelkezésére. 30 ) Az ereklyék valódiságának kérdésével azután a XVIII. századig senki sem foglalkozott. Benger Miklós pálos író, aki Eggerer munkáját folytatta, egy kéziratban maradt »Chronotaxis« című művében azonban már kételkedik, hogy a velenceiek Nagy Lajosnak Szent Pál egész testét, vagy akár csak egy részét is átadták-e, mert a velenceiek azt állítják, hogy a szent test még mindig városukban a Szent Julián templomban van. 31 ) Flaminius Cornelius pedig — említett iratában — a »Névtelen magyar« közlésének hitelességét kétségbe vonva tagadta azt is, hogy a szent test Magyarországra került és arra hivatkozott, hogy azt még mindig Velencében őrzik. Fuhrmann válaszában elismerte ugyan, hogy az ereklyék egy kis része Velencében maradt, de az irodalmi források egész tömegével bizonyította, hogy a szentnek nagyobb része hazánkba jutott. 32 ) 1808-ban Sándor István a Bécsben kiadott »Sokféle« című művében Eszterházy Pál gróf pécsi püspöknek a pálosrend generálisának velencei látogatásával kapcsolatban, amikor megmutatták neki Szent Pál relikviáit, azt a következtetést vonja le, hogy a test nem volt Magyarországon s ez a hiedelem a vakonhívés gyümölcse. A kérdéssel újabban Rupp Jakab 33 ), Ipolyi Arnold 34 ) Sulyok Károly 35 ) és Pámer László 36 foglalkoztak,akik Küküllei, Ransanus és Bonfini tanúságtétele mellett főként azt hangoztatják, hogy Demeter
