Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110

96 KKUÉNYI B. OTTÓ esztergomi bíborosérsek, akit a történelem körültekintő, jártas és tudós férfinak ismer, bizonyára nem mulasztotta el, hogy a Szent ereklyéinek valódiságáról mindjárt az átvételnél bizonyságot ne szerezzen. Ma a történelem egybehangzó tanúsága szerint biztosnak vehetjük, hogy Szent Pál teste Velencéből Budaszentlőrincre került. Vissza Velencébe nem kerülhetett, hiszen a szent test sorsát végig figyelemmel kísérhetjük. Ha tehát a velencei Szent Julián templomban Szent Pál ereklyéit tisztelik, úgy ezek az ereklyék a szent testnek csak részei lehetnek, amelyeket magyarországi átvitel alkalmával otthagytak. Midőn Remete Szent Pál testét Konstantinápolyból Velencébe vitték, a Szent fejereklyéje már Rómában volt. Innét IV. Károly császár, a nagy ereklyegyüjtŐ 1355-ben magával vitte Csehországba és 1357-ben Prágában helyezte el. A fejereklye történetének további fejleménye II. Lajos magyar királyhoz fűződik. A király ugyanis a pálosok kitartó sürgetésére illőnek tartotta, hogy miután Szent Pál teste Budaszentlőrincen van, ott legyen annak feje is. 1522-ben, mint cseh király Csehországban járva azzal a kívánsággal lepte meg a rendeket, hogy Szent Pál fejét engedjék át neki. A csehek kifogásokat emeltek, de a király Karlstein várába sietett, ahol a fejereklyét tartották. A király személyesen akarta az ereklyét kikeresni, ez azonban nem sikerült neki. A csehek ugyanis attól való félelmükben, hogy az ereklyét tőlük elviszik, a fejet egy takaróba burkolták és Szent Anasztázia fejének jelölték meg. Egy szentéletű pap azonban megmondta a királynak a cselt és így a király rátalált az ereklyére. Mindjárt Budára hozta, egy ideig magánál tartotta, azután pedig a pálosoknak adta át. így beszéli ezt az eseményt Gyöngyösi

37

) és utána Eggerer

38

) A történetet megerősíti II. fajosnak 1523. március 8-án Báthory István nádorhoz intézett levele, amelyben a király értesíti a nádort, hogy az ereklyét sikerült megtalálnia és hamarosan magával viszi Magyarországba. Másnap a király kíséretében levő váci püspök ír a nádornak ; tudatja vele az ereklye megszerzését s hozzáteszi, hogy most ő őrzi azt. Gyöngyösi még azt is elmondja, hogy az a pap, aki elárulta Lajos királynak Szent Pál fejének rejtekhelyét, csak a királyhoz való meneküléssel menthette meg életét a feldühödött csehek elől. Pünkösd táján összeült a nagykáptalan és Orbán pápa ünnepén fényes körmenetben vonultak be a pálosok Budára, ahonnan Simon zágrábi püspök fényes kísérettel vitte ki az ereklyét. A két menet a kapun kívül találkozott ; itt a pálosok átvették Szent Pál fejét és Te Deummal, himnuszok éneklése közben Budaszentlőrincre vitték át, ahol a királyi család és az előkelők jelenlétében egyesítették a Szent testével. Szent Pál feje sok hányattatás folytán nem maradt meg oly épen, mint teste. Tulaj donképen csak a fej csontjait hozták haza, haja és szakálla elveszett.

39

) Meg kell még emlékeznünk az ereklye további sorsáról. A mohácsi vész után a török felvonult Budára. A szerzetesek Budaszentlőrincről is jórészt elmenekültek. Mig rendesen 500 körül volt itt a szerzetesek száma,

40

) a török mindössze 25 pálost talált a kolostorban, akiket azután kegyetlenül fölkoncolt. Feldúlta a templomot, oltárokat, szobrokat, sírokat, egyházi szereket azonban nem talált, mert azokat még idejében elrejtették. Szent Pál ereklyéi is egyelőre elkerülték a pusztulást, mert a pálosok azt még idejében Trencsénbe, Zapolai János vajda várába vitték. 1527-ben azután