Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
94 KEINENYI B. OTTÓ Manuel helyezte el 1169-ben a szent testet a »Maria Speciosa« konstatinápolyi egyházában. Bálint munkájának további leírását követve tudjuk, hogy 1240-ben Iyanzalo Jakab velencei polgár Szent Pál életén elmélkedve és példáján lelkesülve elhatározta, hogy Szent Pál testét a konstantinápolyi egyház Péter nevű apátjáról elkéri és hiteles okiratokkal együtt azt Velencébe magával viszi. Tervét végre is hajtotta és Velencében a Szent Remete testét a Szent Juliánnak szentelt templomban helyezték el. Amint a bollandisták is megjegyzik, e följegyzés hitelt érdemel, mert 1240-ben Konstantinápolyban az úgynevezett latin császárság uralkodott, amely a negyedik keresztes hadjárat alkalmával 1204-ben létesült. A keresztesek a velencei hajóhad segítségével foglalták el 1203-ban Konstatintinápolyt és a város, amíg a latin császárság meg nem dőlt (1261.), a velencei pátriárka joghatósága alá tartozott. 26 ) Idők multával — folytatja Bálint — az egyház szentjeinek sorába emelte Szent Pált és követőinek száma állandóan gyarapodott. Különösen Magyarországon tisztelték Szent Pált és követői számára a magányban számos kolostor épült. Történt, hogy Nagy Lajos négyéves háborúba keveredett a velenceiekkel és azzal a tervvel foglalkozott, hogy ha a velenceiek erejét megtöri, teljesíti a pálosok régi kívánságát és Remete Szent Pál testét Magyarországra hozza. Érthető a pálosok kérelme, mert Nagy Lajos a szerzetesek között leginkább őket kedvelte, gyóntatója is mindig pálos volt ; Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja hasonlóan nagy kegyekben részesítette a pálosokat. A királynak, — mint egy legenda szerint a pálosok megjövendölték —- 27 ) sikerült Velencét legyőzni és néhány keresztény fejedelem kérelmére 1381. augusztus 8-án békét kötött ellenségeivel. A velenceieket e békekötés évi 7000 arany adó fizetésére kötelezte és Bálint szerint a békének egyik pontja volt, hogy Remete Szent Pál testét a velencei köztársaság Nagy Lajos királynak engedi át. Az ereklye átvéteiéie Nagy Lajos Alsáni Bálint pécsi és Horváthi Pál zágrábi püspököket több főrangú emberrel követségbe küldte. A követek nagy körültekintéssel jártak el tisztükben útközben átvették Szent Pál ereklyéit, amelyekhez a velenceiek még a Heródes által megölt aprószentek reliquái közül kettőt is átengedtek. Szent Pál ereklyéit díszes művű faszekrényben vitték el 1384. október 4-én éjjel, hogy a nép dühét elkerüljék. A követség szerencsésen megérkezett Budára, ahol a király udvara, a főpapság és főnemesség a hívő néppel együtt égő gyertyák között nagy áhítattal fogadta. Remete Szent Pál testét először a királyi vár Szent János kápolnájában helyezték el és őrizetére a pálosrend szerzeteseit rendelte ki. Még ugyanez év november 14-én Demeter esztergomi bíboros érsek a püspökök, szerzetesek és világiak fényes kíséretében a szent testét a Budáról nyugatra két mérföldnyi távolségra fekvő hegyen épült, Szent Lőrincről elnevezett kolostorba kísérték. (Az ereklyéket 1486-ban a kolostor Szent Pál kápolnájában díszes márványkoporsóba helyezték.) Az érsek a napot, mint Szent Pál translatiójának ünnepét, a pálosok ünnepeinek sorába iktatta és hogy a szent ereklye látogatását előmozdítsa, mindazoknak a hívőknek, akik a szentségekhez járulnak és a translatiora emlékezve a szent ereklyét meglátogatják, egy évi búcsút engedélyezett. 28 )
