Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

BUDA KÖZÉPKORI HEGYRAJZA 83 mond tiszteletére volt szentelve, káptalant alapított. (In derselben Zeit stifft König Sigmund ein halbe Domerey in der stat zu Offen in der Judengasse in der Neuen Capellen). Eszerint a kápolnát Zsigmond király 1410-ben kezdte építeni s a káptalant csupán az építés befejezése után alapította; miután javadalmazására Salgói Miklós elkobzott javait rendelte. A kápolnát a pápai bulla Windecke-vel szemben Boldogasszony-kápolnának nevezte s ugyanezen elnevezés alatt fordul elő az országtanácsnak 1451. március 7-én V. Miklós pápához intézett folyamodványában is (Monumenta eppatus Vesprimiensis III. k. 140. 1.), amikor is arra kérték a pápát, hogy Zsigmond király emléke iránti kegyeletből a királyi székhelyen alapított kápolnát emelje társaskáptalani rangra s a kanonokok ellátásának biztosítására csatolja hozzá a dömösi prépostságot. (In regio oppido Budensi quedam insignis ecclesia sive capella per ipsum quondam Sigismundum imperatorem fundata et constructa nullisque aut paucis, ipsius superveniente obitu, dotata redditibus, que si titulo et vocabulo prepositure insigniretur et in collegia atam ecclesiam erigeretur, ex hoc devotio populi augeretur.) Ebből arra kell következtetnünk, hogy Windecke előadásával ellentétben 1451-ig csupán a kápolna állott fenn, a társaskáptalan valóságos megalapítása ez utánra teendő. Hivatalosan inkább Boldogasszony kisebb vagy új egyházának nevezték, de Zsigmond-egyház néven is előfordul. Mátyás király 1471. június 10-én kelt oklevelében csupán Boldogasszony új egyházának van nevezve (prepositi et canonicorum nőve ecclesie beaté Marie virginis in castro Budensi fundate) s Boldogasszony egyházának nevezi Mátyás király 1474. március 13-i oklevele (ob singularem devotionem, quam ad ipsam beatam Virginem, in cuius nomine glorioso collegiata ecclesia Bude fundata extitit), melyben Csupor Miklós erdélyi vajda budai házának az egyház részére történt adományozásáról van szó. A Szent Zsigmond és Boldogasszony-egyházak azonosságát azon oklevelek bizonyítják, melyekben a két elnevezés közösen fordul elő. Ilyen Gyula pápa 1505. szeptember 1-én kelt bullája (Martinus propositus beaté Marie virginis alias sanctiSigismundi), ilyen továbbá ugyanazon pápa 1506. május 2-iki bullája (preposito ecclesie nőve beaté Marie virginis seu sancti Sigismundi Budensis), amely utóbbiban a budavári plébániatemplomtól való megkülönböztetés céljából helyesen Boldogasszony új egyházának van nevezve. (Monumenta eppatus Vesprimiensis IV. k. 158. és 164. 11.) Nyilvánvaló tehát Rupp tévedése (Budapest helyrajzi története 123. 1.), mikor az elnevezések alapján két különálló egyházat jelölt meg, amint Némethyl^ajos ezt a tévedést már régebben észrevette és helyreigazította. (Új magyar Sión 1882. évf. 657. 1.) I^indvai Bánfi Miklósnak 1486. május 10-én VIII. Ince pápához intézett folyamodványából (Monumenta eppatus Vesprimiensis III. k. 303. 1.) megállapítható, hogy a Szent Zsigmondról elnevezett egyház mellett (ad latus collegiate ecclesie Sancti Sigismundi civitatis seu oppidi Budensis) Mária menybemeneteléről elnevezett kápolna állott, melyet a nevezett Bánfi Miklós alapított (capellam ad laudem et honorem gloriosissime virginis Marie et sub vocabulo assumptionis eiusdem beaté Marie virginis) s kegyuraságát a budavárosi tanácsra ruházta át. Ez utóbbi rendelkezés a kápolnát függetlenítette az ottani társaskáptalantól s ismerjük is e kápolna néhány papját, mint Pesti Ambrus mestert, kit II. Ulászló6*