Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

82 GÁRDONYI ALBERT kori házakat részletesen leírta Némethy Lajos »Vörös csillagos keresztesvitézek Magyarországban« című tanulmányában (Új magyar Sión 1882. évf. 649. 1.), amely leírás ma is teljesen helytálló. A Szent Zsigmondról elnevezett egyház helyét a budavárosi tanács 1514. november 10-iki okleveléből állapíthatjuk meg, ahol a Szent Zsigmondegyház kanonokjainak háza a Zsigmond király által épített »friss palota«; átellenében a Szent Zsigmond-utcában állónak van mondva (in vico Sancti Sigismundi vocato ante castrum Budense in contigua vicinitate domusnonnullorum dominorum canonicorum capitularium prenotate ecclesie Sancti Sigismundi ... ex opposito autem domus domini prepositi pretitulate ecclesie Sancti Sigismundi et alie domus regie fris palotha vocate) s természetszerűen a kanonokok háza mellett kellett állani magának az egyháznak is. Szentgyörgyi Péter országbíró 1515. február 8-iki oklevelében ugyanazon kanonokok házáról az van mondva, hogy a ferencrendi beginák házával szemben állott (domum suam lapideam ex opposito domus, in qua religiose domine begine ordinis sancti Francisci résidèrent, existentem et habitam, cui quidem domus a meridionali domus canonicorum ecclesie Beate Marie Virginis minons aliter Sancti Sigismundi vocate ante castrum Budense constructe), a Szent Zsigmondról elnevezett egyház pedig a királyi palotával szemben állónak mondatik. A Szent Zsigmond-egyház romjai a török hódoltság megszűnése után sokáig fennállottak s tisztán kivehetők azon a metszeten is, melyet Fontana János felvétele nyomán készített 1687-ben Nessenthaler Illés s amely madártávlatból tünteti fel a budai várat. A templom maradványainak fennállásáról tanúskodik az 1732. évi canonica visitatio, mely szerint újabb kápolna is épült mellette Szent Zsigmond tiszteletére. (Sacellum sancti regis Sigismundi adiacet ruderibus veteris basilicae.) Amikor azután Mária Terézia rendeletére a budai királyi palota újjáépült, a királynő lebontatta a dísztelen romokat s a Szent Zsigmondról elnevezett prépostságot a királyi palotán belül épült egyházba helyezte át, amint erről 1767. április 22-én a helytartótanácsot értesítette (demolitis praeattactarum capellae et domuncualae vetustioribus muris eandem capellam ex modernis ruinis suis in nobüiorem formám transmutare) s mindezeket Némethy L,ajos »Vörös csillagos vitézek Magyarországban« című tanulmányában (Új magyar Sión 1882. évf. 748. 1.) részletesen előadta. A középkori Szent Zsigmond-egyház első nyomát XXIII. János pápa 1410. augusztus 3-án kelt bullájában találjuk meg (Podhraczky : História diplomatica II. k. 72—73. 11.), mely Zsigmond királyt az egyházi javak és jövedelmek lefoglalása miatt magára vont egyházi büntetések alól feloldja. A bulla Zsigmond király érdeméül tudja be, hogy Boldogasszony tiszteletére Budán társaskáptalant alapított s már is sok ezer forintot költött e célra. (De bonis tibi a Deo collatis in honorem et sub vocabulo Beate Virginis Marie decrevisti collegiatam ecclesiam pro uno preposito et certis canonicis in partibus huiusmodi et in civitate Bude erigere et sufficienter dotare, et iam tandem fundarifeceris et exponi multa millia florenorum et ad prosecutionem et confirmationem intenderes salutarem) Kiegészíti az előadottakat Windecke krónikája (CXXI. fejezet), melyben el van mondva, hogy Zsigmond király a budai Zsidó-utcában épült új kápolnában, mely Szent Zsig-