Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
BUDA KÖZÉPKORI HEGYRAJZA 77 korábbi neve Középső-utca volt. A Középső-utca elnevezés mellett Franciautcának is nevezték a későbbi Szent Pál-utcát s ez elnevezés megszűnését indokolni is lehet. A Francia utca említést Zsigmond király 1410. február 23-i (medietatem domorum seu fundi curie in piatea Galicali vicinitate domorum Francisci filii Bernaldi necnon Petri aurifabri), továbbá 1410. május 6-i (in piatea Galicali in vicinitate domorum Francisci Bernhardi necnon Petri aurifabri) oklevelei tartották fenn számunkra s az elnevezés a hivatkozott oklevelekben előforduló Bernátfia Ferenc mesterre vezetendő vissza, kinek ugyanazon oklevelek tanúsága szerint ebben az utcában háza volt. Ezt a Bernátfia Ferenc mestert ugyanis a budavárosi tanács 1409. július 28-iki oklevele kifejezetten francia eredetűnek mondja (magistro Francisco Bernardo Gallico) s ugyanúgy az esztergomi káptalani helynök 1419." május 13-i oklevele is (Franciscus Bernaldi Gallicus) annak ellenére, hogy a nevezett a zágrábi káptalan 1389. mújus 9-i oklevele szerint határozottan firenzei származásúnak van mondva (magistro Francisco Bernardi de Florentia civi Budensi). Bernhardi Ferenc mester 1382. február 4-től kezdve Szaracén Jánossal együtt Nagy Lajos király harmincadispánja volt, sőt Zsigmond király 1420. június 21-i oklevele szerint altárnokmesteri tisztet is viselt (magister Franciscus Bernardi vice tawarnicorum nostrorum magistri), utóbb azonban elvesztette az uralkodó kegyét, mert Zsigmond király börtönbe záratta és vagyonát elkoboztatta (per sereninissimum dominum regem captus et quibusvis bonis suis mobilibus et immobilibus privatus). Ilyen előzmények után természetesnek vehetjük, hogy a személyével kapcsolatos Francia-utca elnevezés is megszűnt s helyébe a pálosok háza után elnevezett Szent Pál-utca lépett. A Szombathely és Zsidó-utca közötti kapcsolatra utalnak Krzsébet királyné 1440. március 12-i (in vico Judeorum, loco scilicet Sabbati) és a budai alvárnagyok 1440. március 19-i oklevelei (in piatea Judeorum Budensi versus portám Zombathkapw), melyek mindegyikében Kapy Jánosnak a zsidók által elfoglalt házairól van szó. A zsidók itteni megtelepedésének még Zsigmond király uralkodása idején kellett történni, mert az Ofner Stadtrechtben már a régi Zsidó-utca melletti kapu és torony őrzéséről van szó (von der huet des tores und turnes pey der alten Judengassen), tehát ugyanakkor másik Zsidó-utcának is kellett már lenni. Ugyanazon Ofner Stadtrecht megemlékezik a zsidók lakóhelye mellett álló úgynevezett Kammerhofról is (von huet des alten Kammerhoff peym Judenn), amely a budavárosi tanács 1423. július 3-án kelt oklevele szerint kifejezetten a Szombatkapu közelében állott (quandam magnam curiam seu domum, que olim condam domini Karoli regis Hungarie prefuisset in civitate Budensi prope portám Zombathkapu existentem), tehát a zsidók ez időben már a Szombatkapu mellett laktak. A Kammerhof a budavárosi tanács 1423. július 3-i oklevele szerint a hozzátartozó Szent Márton kápolnával együtt I. Lajos király adományaképen a szentlőrinci pálosok tulajdonába került (per condam dominum Ludovicum regem datam et collatam simul cum capella in eadem curia in honorem Sancti Martini confessons constructa), a pálosok pedig Cillei Hermann sziavon bán budavárosi házával cserélték el, vagyis 1423-tól kezdve a Cillei Hermann tulajdona lett. A Cillei Hermann házáról viszont