Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
76 GÁRDONYI ALBERT káptalan 1475. szeptember 29-iki oklevelében is az van mondva egy budai majorról, hogy Szent Pál körül (versus Sanctum Paulum) terült el, pedig a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort kell értenünk a Szent Pál elnevezés alatt. A pálosok budai házairól pedig a következőket tudjuk. A budavárosi tanács 1398. november 25-iki oklevele szerint néhai Konth Miklós nádor két telket hagyott a csatkai pálosokra, egyet a budavári domokosok kolostorától délre, egyet pedig az alsóvárosban az ottani pálos-telek szomszédságában (penes fundum curie Sancti Pauli olim per condam dominum Ludovicum regem ad honorem et gloriam ipsius sancti Pauli donatum et collatum, extra murum sub eadem domo prefati sancti Pauli a parte Danubii). Ugyanazon Konth Miklós fiai 1400. október 6-án a fehérvári keresztesek előtt a csatkai pálosoknak adták a domokosok kolostorától északra álló házukat (penes claustrum ecclesie Sancti Nicolai confessons ex parte aquilonis habitam). A csatkai pálosoknak tehát két házuk is volt a Várban, mindkettő a domonkosok közelében. 1444. március 16-án az örményesi pálosok emeltek óvást az ellen, hogy Szent Miklós-utcai házukat, mely a Szent Pál testének őrzésére rendelt ház átellenében van (in piatea Sancti Nicolai ex opposito domus, in qua corpus Sancti Pauli conservatur), I. Ulászló király másnak adta, mire az uralkodó 1444. április 24-én elrendelte, hogy a pálosok házával szemben álló házat (ex opposito domus fratrum heremitarum de Sancto Paulo) vissza kell adni az örményesi pálosoknak. E két oklevélből arra kell követkc ztetnünk, hogy a szent Pál testének őrzésére rendelt ház a pálosok tulajdona volt, de ezek a pálosok közelebbről nincsenek megnevezve. A Szent Miklós-utcai házon kívül a Szent Pál-utcában is volt házuk az örményesi pálosoknak, mert a budavárosi tanács 1483. április 4-i oklevelében Tűgyártó Máté egy Szent Pál-utcai házat (domum lapideam in piatea Sancti Pauli), mely az örményesi pálosok tulajdonát képezi (que alias religiosorum fratrum ordinis heremitarum Sancti Pauli in cenobio Érmen), másnak ad el, amivel szemben ugyanazon örményesi pálosok 1488. október 31-én az országbíró előtt óvást emelnek azon a címen, hogy Tűgyártó Máté nem volt feljogosítva az eladásra. Ezek szerint az örményesi pálosoknak két házáról tudunk, melyek egyike a Szent Pál-utcában állott. A Szent Pál-utca elnevezését nem ezektől a pálos házaktól, hanem a Szent Pál testének őrzésére szolgáló már említett pálos háztól vette, melyről az esztergomi káptalan 1491. augusztus 16-iki oklevele mint »nagy ház«-ról emlékezik meg (in opposito magne domus fratrum heremitarum in claustro Sancti Lurencii martiris supra ipsam Budam fundato degentium), s a mellyel szemben állott a nevezett káptalan Szent Pál-utcai háza. A pálosok »nagy háza« ezek szerint a Szent Pál-utcában állott, a szentlőrinci pálosok tulajdona volt s egy ideig itt őrizték Szent Pál testét. Ehhez a házhoz pedig csere útján jutottak a szentlőrinci pálosok, Cillei Bertalan szlavón bántól kapták a Szombat kapu előtt álló házukért 1423. július 3-án. Cillei ermann házáról viszont az van mondva a nevezett oklevélben, hogy a középső utcában állott s dél felől egy szűk közzel volt határos (in vico Media piatea vocato, cui a parte meridionali vicus strictus), amiből arra kell következtetni, hogy a Szent Pál-utca
