Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90
A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK ElyŐZMÉNYEI 63 ságok számára emelt épület is volt. Bnnek a felfogásnak volt a következménye, hogy mikor megépült Pozsonyban a rendeltetésszerű színház, benne helyezték el a Redut-termet és Pesten is, mikor rendeltetésszerű színházat akartak építeni, eleinte a pozsonyi megoldás mintájára a színház épületében akarták elhelyezni a városi tánctermet. A helytartótanács kedvező véleménye alapján, melyet Pozsony városa is támogatott, Turbilio megkapta a kívánt privilégiumot, mely a színielőadások és bálok rendjére és idejére vonatkozó intézkedéseken kívül kötelezte őt, hogy bevételeinek 6 százalékát adja a városi szegények javára és törekedjék a város díszére szolgáló színházat emelni. Bár Turbilio vállalkozásának megindításában nem a polgárság igényei játszottak szerepet, nagy jelentőségű volt a szabad királyi városok polgársága szempontjából is, mert alkalmat adott rá, hogy a polgárság körében országszerte megismerhessék az előkelő körökben divatos és a külföld ízlésének is megfelelő táncmulatságokat. Pozsonyban, mely az országgyűlés és dikasztériumok székhelye volt, más szabad királyi városok polgárai is sűrűn megfordultak, akár országgyűlés idején mint ablegátusok, akár pedig mint városuk vagy a saját ügyes-bajos dolgaik intézői. Az értelmes és tanulékony polgárok nem maradtak érzéketlenek a Pozsonyban tapasztaltakkal szemben. Hazaérve elmondták élményeiket polgártársaiknak és megismertették városaikat a művelt körök báli szórakozásaival, előkészítve azok számára a talajt. ^ Pesten a település 1686 után nagy lendülettel indult meg, a bevándorlók azonban túlnyomórészt egyszerű, igénytelen emberek, főleg iparosok és földmívelők voltak. A város is sokáig viselte magán az egyszerűség bélyegét és hosszú időnek kellett eltelnie, míg egyszerűségéből kibontakozhatott. Épült ugyan falai közt néhány főúri palota is, tulajdonosaik azonban nem sokat tartózkodtak bennük, a megyeházán pedig a foglalkozásuk által idekötötteken kívül szintén csak átmenetileg fordultak meg a nemesek. Jelentősebb volt az intelligens elem szaporodása szempontjából a kir. kúriának 1723-ban történt idetelepítése, minek folytán a bírákon és ügyvédeken kívül sok nemes ifjú, jurátus, patvarista is került a városba. A polgárság egyszerű életmódját azonban egyelőre ez sem befolyásolta, mert a nemesi és polgári elemet nemcsak a rendi különbség, hanem a nemzetiség is elválasztotta. A magyar ifjúság a városi polgárságot nem szerette idegen nemzetisége miatt és a fennálló ellenszenv ismételten robbant ki véres összeütközésben. Bnnek az elszigetelt életet élő, saját köréhez ragaszkodó polgári elemnek a szórakozásairól kevés feljegyzést találunk. Táncmulatságaikra vonatkozólag 1773-at megelőzőleg egyáltalán nem sikerült irott adatot találni. Későbbi adatokból azonban és a szomszédos Budára vonatkozó feljegyzésekből, amely város állandóan szoros érintkezésben és kapcsolatban állott Pesttel, vonhatunk némi következtetést a pesti polgárok táncmulatságaira is.
