Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

A régi pesti Vigadó építésének előzményei, A magyarországi szabad királyi városok lakosainak szórakozásai közt a táncmulatságok a XVIII. század közepétől kezdve mind nagyobb jelentőséget nyertek. Ebben az időben irányították először a hatóságok figyelmüket a bálügyek rendezésére és ekkor tettek először lépéseket rendeltetésszerű báltermek építésére. К törekvések azonban nem a polgárság, hanem a nemesség táncmulatságaival kapcsolatban jelentkeztek. A hatóságok figyelmét a vállalkozói kedvnek a báli és színházi életben való megjelenése hívta fel e kérdésekre. Pozsony volt az a szabad királyi városunk, ahol már az 1740-es években élénk bálozás folyt farsang idején) Pozsonyban az állandóan ott lakó nemeseken kívül is igen sokan fordultak meg e rend tagjai közül nemcsak hivatalos ügyekben, hanem hogy részt vehessenek az ott folyó szórakozásokban. 2) A város falai közt összegyűlt nemesség számára több helyen rendeztek táncmulatságot, ezek a mulatságok azonban kezdetben nem állottak hatósági ellenőrzés alatt.3) Turbilio Károly cukrász 1749 március 5-én azt kérte az uralkodótól, hogy adjon neki Pozsonyra kizárólagos jogot bálok és színielőadások tartására.*) Kérését azzal indokolta, hogy a nemesség rendszertelenül folyó táncmulatságai, melyek a tisztesség rovására eshetnek, megszűnnének, ha ő mindenkit kielégítő bálokat tartana és a városi közönségnek is haszna lenne vállalatából, mert az ezúton szerzett bevételek egy részét átengedné jótékony célra. A kancellária e kérelem ügyében kikérte a helytartótanács véleményét. A hel3rtartótanács válaszából megismerjük az egykorúak felfogását a bálokról, színjátékokról és általában a nyilvános szórakozásokról, azonkívül megtaláljuk benne a kiindulópontját a hazai színház- és vigadó- (redut) építési törekvéseknek. A helytartótanács véleményében mindenekelőtt leszögezte azt a nézetét, hogy a felsorolt szórakozások nem járnak haszonnal a vallásosságra és jóerkölcsökre, a kérdéssel való foglalkozástól azonban még sem idegenkedett, mert értesülése szerint az efféle szórakozásokat mindenfelé megtűrik. Leszögezte másfelől a helytartótanács azt a nézetét is, hogy a bálok és színjátékok ügyének rendezéséhez szükségesnek látja alkalmas épület, színház emelését, mely épület díszére válnék a városnak is.5) Itt kifejezésre jut az egykorúaknak az a felfogása, mely szerint a színjátszás és báli szórakozás szoros kapcsolatban áll egymással. Felfogásuk szerint a színház nemcsak a színielőadások, hanem a nyilvános táncmulatságok és látványos-