Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47-61

AZ KRZSÉBETHÍD ÉS A BEI/VÁROS SZABÁI^YOZÁSA 59 október 20-án a kérvényező érdekelt tulajdonosok kötelező-nyilatkozatot állítottak ki, amely szerint a következő összegeket ajánlották fel : Picliler János 500 forintot Hampf József 1.250 « Pellenga Diamand 1.000 « Theodor Jappa 1.250 « Ambrózius Dotsa 1.000 <( összesen tehát 5.000 forintot. Az említett háztulajdonosok beadványát Pestvárosa pártolólag terjesztette fel a kamarához, amely azonban csak 1806-ban járult hozzá a megvételhez és a leromboláshoz. Bnnek oka pedig az volt, hogy a Fehér rózsa-ház tulajdonosával nem tudott a város a vételárra vonatkozólag megállapodásra jutni, mert a tulajdonos 24.000 forintot kért a házért, a város azonban csak 20.000 forintot kínált fel, mint kisajátítási összeget. Végül is a felsőbb hatósági leírat a 20.000 forintos összeget jelölte meg a tulajdonba vétel alapjául. A pestvárosi tanács rövidesen leromboltatta az épületet, a bontási anyagot értékesítette, ami által tekintélyes összeg megtérült a 20.000 forintból. (Pesti levéltár : Int. a. m. 7865.) Az egykori Rózsa-tér helymeghatározását szemléltetően úgy tudjuk megadni, ha az Eskü-út, Váci-utca és Duna-utca által határolt Klotildpalota váciutcai oldalánál mintegy 300 négyszögölet kitevő trapézalakú teret képzelünk el, tehát ma a Klotild-palota egy része áll a hajdani Rózsa-tér helyén. A Rózsa-tér megteremtése a Belváros közlekedési és kereskedelmi életére rendkívül előnyös volt, mert a két piac-tér, a Városház- és Sebestyéntér, ahol a város lakóinak mindennapi élelmiszer-szükségleteit árusították, a szűk sikátorok helyett a Rózsa-tér közvetítésével szerves összefüggésbe kerültek egymással. A Városház-térből nyílott közvetlenül a Rózsa-tér és folytatódott a Sebestyén-térbe, amely két utóbbi teljesen kiegészítő része volt egymásnak. A Rózsa-tér nevét a lerombolt, fehér rózsáról nevezett ház után nyerte. A Belváros negyedik átalakított tere a Hal-tér volt. Területe valamivel nagyobb lehetett, mint az előbb ismertetett két térnek, mert határai körülbelül 600 négyszögölet zártak be. A tér keletkezésére nem lehet pontos adatot találni, mert a török hódoltság megszűnése után keletkezett régi pestvárosi térképeken már ott taláíjuk a Hal-teret (Fisch-Platz). Helymeghatározása a legkönnyebb, illetőleg legjobban lehet szemléltetővé tenni, mert a régi Hal-tér nagyrésze a mai Eskü-tér parkírozott déli felét alkotja. A négyszögalakú tér valamikor nem ment ki a Dunapartig, mert a Duna felőli oldalán is házak állottak. Bzt a határvonalat ma a szabályozott Dunapart eskütéri része képezi. Északi határát a régi Duna-utca, a déli oldalát a Kalap-utca (ma Irányi-utca) alkották, keleti határvonalát pedig ugyancsak házsor zárta be. Ezek természetesen a városszabályozás alkalmával mind eltűntek és helyet adtak a mai nagy palotáknak. A Hal-tér területéből csak az Eskü-tér kihasításakor csatoltak a tér. déli felén levő házhelyekhez, hogy ezáltal az Eskü-tér szabályos alakot kapjon és a Molnár- s az újonnan kihasított Duna-utcák megfelelő utca-