Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47-61

Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása. A mai Hrzsébet-híd — vagy, amint kezdetben nevezték, Kskütérihíd — megépítésének gondolatával a főváros törvényhatósági bizottsága Hubenay József bizottsági tag indítványára már 1885-ben kezdett foglalkozni. Ugyanis 1885 március hó 4-én és 5-én tartott ülésében 205. számú határozatával kimondotta a közgyűlés, hogy felterjesztést fog intézni a pénzügyminisztériumhoz az új Dunahíd létesítése tárgyában. Feliratában indokolásul azt hozta fel, hogy a Lánchídon a teherforgalom csökkentését csak az új Dunahíd elkészítése által lehet megvalósítani, továbbá »hogy a negyedik híd létesítését a forgalom egyéb érdekei is sürgősen követelik«. A most említett törvényhatósági indokolással a kor szemüvegén keresztül kell foglalkozni, mert csak ez úton lesz világossá a híd keletkezésének gondolata. Ez alatt pedig azt kell érteni, hogy a Duna mindkét oldalán elterülő városrészek, Buda és Pest, megfelelő forgalmi útvonalak nyitása által hozhatók szerves összeköttetésbe. Buda és Pest egységes egésszé való összefoglalása pedig csupán úgy volt megvalósítható, hogy a két városrész úthálózatai alkalmas Dunahidak által közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. A két úthálózati központot a pesti oldalon a régi városház környéke, a budai oldalon pedig a Várhegy és Gellérthegy között fekvő völgynek a betorkolása képezte, amely két pont a természet alkotásánál fogva egymással szemközt esett. Buda és Pest úthálózati központjait a főváros akkori térképe még szemlélhetőbbé teszi, mert a pesti oldalon a főútvonalak — az akkori Váci-körút, Andrássy-út, Királyutca, Kerepesi-út, Stáció-utca, ÜUői-út és Soroksári-utca — egyenesen a mai Bskü-tér felé tartanak, azonban csak a Belváros határvonaláig érnek el, miután a Dunával megfelelő forgalmi utak által nincsenek összekötve. A budai oldalon pedig — mivel itt hegyes vidékről van szó — a geográfiai helyzet magyarázza meg kellően az új útvonalak irányát ; ugyanis a mai Döbrentei-térre kitorkoló völgyben húzódnék a fő forgalmi út, amelyből kiágazva vezetnének a többi utak Buda egyéb városrészei felé. Az Bskütéri-híd életrehívásának ez az elgondolás volt az alapja, de az elvetett mag csak két évtized leforgása alatt termetté meg a gyümölcsét, az Brzsébet-hídat. A Budát és Pestet összekötő régibb hidak közül egyik sem volt olyan szoros összefüggésben városszabályozással, nevezetesen a Belváros átalakításával, mint az Bskütéri-híd. A városrendezés és a híd keletkezése annyira függvénye volt egymásnak, hogy az egyik cselekmény megindulása a másikat is eredményként hozta létre. Az események elindításához pedig