Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47-61

48 DR. ROKKEN FERENC megvolt a mozgató rúgó : az egykori belvárosi Városház-, Sebestyén-, Rózsa- és Hal-terek környékének falusias külseje, aminek megváltoztatásával sokat foglalkozott akkor a főváros ügyeit szívén viselő pestvárosi polgárság. Pálóczi Antal tanár így emlékezett meg erről az 1880-as években az Országos Iparegyesületben a létesítendő új Dunahidakról tartott előadásában : «Visszatérek tárgyamra és azzal a Belváros jelenlegi elhanyagolt állapotára. Részletekbe most nem bocsátkozhatom, de gondolom eléggé kiemeltem kényszerűségét annak, hogy azon változtatni imminens közszükség lett és egyike a főváros további fejlődhetése legelső feltételeinek. És ezen az Eskü-téren építendő, kocsiforgalom számára is alkalmas híd az egyik, annak rendezése és szabályozása, bevonása a főváros forgalmi hálózatába a másik, egymást feltételező és kiegészítő, de egyszersmind elmaradhatatlan eszköz«. Az Eskütéri-híd megépítésének, valamint a Belváros szabályozásának érdekében az első jelentős lépés az 1886. évi április 28-án tartott törvényhatósági közgyűlésben történt, ahol dr. Országh Sándor bizottsági tag az Eskü-tér és Rudas-fürdő között létesítendő negyedik Dunahíd iránt tett indítványt. A közgyűlés az indítványt tárgyalás alá vette és úgy határozott, hogy ismét felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben arra fogja kérni, hogy e nagyfontosságú kérdés tanulmányozására és a megvalósítás módozatainak letárgyalására egy vegyes bizottság megalakításának az eszméjét fogadja el. Ez alkalommal azt is közölte a főváros a pénzügyminiszterrel, hogy a vegyesbizottságba a maga részéről a polgármester elnöklete alatt három tagot a pénzügyi és gazdasági bizottmányból, három tagot pedig a középítési bizottmányból fog kiküldeni. A pénzügyminiszter 1886 május hó 24-én kelt 956. P. M. számú leiratában válaszolt, amelyben értesítette a fővárost, hogy mielőtt az ajánlott vegyesbizottság megalakulna és tárgyalásait megkezdhetné, a tervezett híd kivitelére vonatkozó terveket és adatokat előzetesen mutassa be a főváros a minisztériumnak. A miniszteri leirat alapján a fővárosi tanács 1886 augusztus 5-én kelt 17.493. számú határozatában utasította a mérnöki hivatalt, hogy az építendő negyedik Dunahíddal kapcsolatosan városrendezési és szabályozási tekintetekből készítsen tervezetet és költségvetést. A szóbanforgó ügy érdekében innen kezdve öt éven keresztül nem történt semmi és úgy látszott, hogy a tárgyalások továbbvitelében hosszabb ideig szünet fog beállani. Azonban a kereskedelemügyi miniszternek 1890 május 2-án 24.514/1. számú leirata újból elindította az eseményeket, mert közölte a fővárossal, hogy 1890 május 23-ára összehívja az ajánlott vegyesbizottságot és mellékelten megküldötte az időközben benyújtott hídépítési terveket is. A vegyesbizottsági ülést azonban el kellett halasztani, mert a fővárosi mérnöki hivatal nem késztilt el a városszabályozási tervekkel és költségvetéssel. (Székesfővárosi Levéltár, II. 2020/85.) Az első vegyesbizottsági ülés 1891 július 25-én volt, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg hívott össze s a megkezdett tanácskozásokat augusztus 17- és szeptember 12-én is folytatták. A vegyesbizottság összetétele a belügy-, pénzügy-, földművelésés kereskedelemügyi minisztériumok kiküldötteiből, a Közmunka Tanács megbízottjából s a székesfőváros képviselőiből állott. A fővárost Gerlóczy