Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

22 DR. NAGY I,AJOS 21) E

rre a kerámiára v. ö. Alföldi, íteletek a hún korszakból... 42. sk. old. teljes irodalommal. 22) Kuzsinszky, Bud. Rég. XI. (1932), 348—349. old., 357. kép. 23) Nagy Géza, Arch. Ért. 16. (1896) 125—129. old.; Bud. Rég. V. (1897), 53. sk. old. VI. sk. képek. 'a*) Hampel, À régibb középkor emlékei... II., 431. sk. old., CCLXXXIX— CCXC. táblák. 25) Alföldi, Der Untergang ... II. köt. ; lyeletek a húnkorszakból és ethnikai szétválasztásuk. 1932.; Zur historischen Bestimmung der Avarenfunde. Eurasia Septentrionalis Antiqua IX. (1934), S. 285—307. 26) Dr. Bartucz Lajos egyet. m. tanárnak a budapesti Tudományegyetem antropológiai intézetében végzett megállapításait helyénvalónak találom közölni. »A Kőszegi-út 39. és szomszédos telkekről a múlt év ősze óta 4 csontváz került hozzánk. Az elsőt 1933 nov. 11-én találták. Törött koponyából és hiányos csontvázból áll. Erősen mongoloid, 40 év körüli nő. Mellette kis agyagkorsót találtak. A másik csontvázat 1934. febr. 16-án találták. Ebből egy tiszta mongol típusú 40—45 év között lévő nő koponyája került be hozzánk. A harmadik sír szintén nőé és márc. 14-én került elő. A lelet törött koponyából és hiányos csontvázból, valamint a jellegzetes avarkori durván égetett edény töredékeiből áll. Életkora 30—35 év között volt és sérültsége dacára is látszik rajta, hogy erősen mongoloid típusú lehetett. A negyedik sírt ápr. 21-én ásták fel. Ez 30—35 éves férfi csontváza, melyből csak egy mongol típusú homlokcsont, állkapocstöredék és hosszú csonttöredékek, valamint a küldött edénydarabok, alabárd-féle vaseszköz, simított csont és állatcsigolyák kerültek elő. A koponyák típusa teljesen kétségtelenné teszi, hogy itt egy avar temető sírjairól van szó, sőt abból, hogy a koponyák mindenikén felismerhető a mongol jelleg, valószínűnek tartom, hogy a temető régészetileg is igen gazdag lehetett. A sírok a Kőszegutca 39. sz. ház körül legalább 70—80 m2 területet fognak össze. Fekvésükből kétségtelen, hogy itt nagyobb temető lehetett, s a Kőszeg-utca vonalán, valamint a szomszédos részben üres, részben bevetett telkeken nagyon valószínűnek tartom, hogy még további sírok találhatók.« (1934. jún. 6.). —^ A Kőszeg-utca 39. számú ház környékét az utca felől felásattam, de új sír nem került elő, csak egy putriszerű gödörben 2 jellegzetes díszű avar edény. A sírok keletre és délre húzódnak. 2 7) Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. 45. old., 12—14. képek ; Fettich, Az avarkori műipar Mag varországon. (Archaeologia Hungarica I.) 1926., 12., 16. old., I., 4., 16.; П., 19. táblák. 28) Nagy Lajos, Az óbudai cella trichora ... 70. old., 48. kép. 29) A szláv betelepülésre v. ö. Alföldi, ESA IX. (1934) S. 302. — A 10. századnál régibb biztos szláv leletek eddig nem ismeretesek. Richthof en, A szláv kérdés Magyarország régibb középkori archaeologiájában. Arch. Ért. XL. (1923—26.), 141. old., Márkiné Poll Katalin, Arch. Ért. XLVI. (1932—33.) 82—83. old. 30) A dunamenti római őrtornyok, hídfőállások építésére lehetőleg oly helyeket választottak ki, hol kis patak, folyó torkollott a Dunába. Ezeknek a vizét használta fel az önellátásra utalt katonaság kisebb malmok hajtására. Aquincumhoz közel így látjuk ezt a rákospataki pesti hídfőnél, a derrapataki burgusnál, Dunakeszinél stb. V. ö. Salamon, Budapest története I. 336—337. old. 31) Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. 45. old. 14. kép. 32) Arch. Ért. XXII. (1902), 438. old.; Hampel, Alt. d. fr. Mitt. II., 847.; Hampel, Ujabb tanulmányok ... 161. old., 52. tábla. ; Richthof en. Arch. Ért. XL. (1923—26), 146. old. Itt jegyezzük meg, hogy dolgozatunk lezárása után Garády Sándor két sírt ásott fel a Csúcs-hegyen. Az egyikben a csontváz mellett lókoponya is volt. 3 3) V. ö. Balog Albin, Az esztergomi múzeum bélyeges agyagedényeiről. Arch. Ért. XLI. (1927), 209. sk. old. ; Höllrigl, Árpádkori keramikánk I., Arch. Ért. XLIV. (1930) 142—169. old. 34) Salamon, id. m. I. 329—331. old.; Kuzsinszky, Arch. Ért. XVII. (1897), 395—405. old. 35) Rómer, A régi Pest. 1873. 7. old. r - 36) Salamon, id. m. II. 61., 63. old. 3 7) Kuzsinszky, Budapest Régiségei VII. (1900), 6., 45. sk. old. Ugyanitt a falról és a hídmunkálatokról egy zavaros, érthetetlen műszaki felvételt is каргшк.