Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

PKSt VÁROS ERKDETE; 23 38) Hampel, Arch. Ért. XX. (1900), 361—374. old.; U. az, Zeitschr. für historische Waffenkunde П. (1900). S. 192—201.; Nagy G., Bud. Rég. VII. (1900) 63—83 old. ; Henning, Der Helm von Baldenheim, Strassburg, 1907.,S. 70. ; Fettich, Der Schildbuckel von Herpály. Acta Archaeologica I. (1930), S. 230—233. Alföldi, Eine spätrömische Helmform und ihre Schicksale im germanisch-romanischen Mittelalter. Acta Arhaeologica V. (1934). S. 99-144. 3^) Jankovich Miklós, Pesth városának hajdani helyheztetése. Tudományos Gyűjtemény 1817., X. 57—64. old. Jankovich itt nem római erődről beszél, hanem a tatárok pusztítása előtti pesti várról. Leírása nem világos, de egyes részletek, p. o. a csatornázáskor előkerült saroktorony csak a római vár keleti falának felelhet meg. Másféleképen vélekedik Rómer, id. h. 33—^36. old. Salamon, id. h. II. 171. sk. old. bírálja Jankovichot, s nemcsak a római vár létezését tagadja, de J. adatait az Árpádkori várra nézve sem fogadja el. *•') Paulovics, A dunapentelei római telep (Intercisa). Archaeologia Him^garica II. 1927. 23—24. old. *i) Friedreich, A budapesti piarista telek története. 1914. 30. sk. old., 9—11. képek. — Knnek a fürdőnek egy részét már 1799-ben megtalálták a Glöckelsbergház udvarán. Az egykori História Domusban helyesen írták róla, hogy római melegfürdő volt (Hist. Coll. Pest. S. P. 81—82^. old.). Erre a római fürdőre gyakran történt hivatkozás Pest leírásai alkalmával. így Patachich, Történeti jegyzetek szabad királyi Pest városról. 1839., 6. old. : »Hogy Pest már a rómaiak alatt fenállott, arról alig kételkedhetni, mert még jelenleg a' kegyes oskolák' szerzetének épülete alatt a' fő piaczon római fürdők maradványai találtatnak.« —- Palugyay, Buda-Pest szabad királyi városok leírása 1852., 287. old. — Annál feltűnőbb, hogy az alapos Rómer ezeket figyelmen kívül hagyta. Megemlékezik e fürdőről Takáts Sándor is (A főváros alapította budapesti piarista kollégium története, 1895. 323 1.) a köv. megjegyzéssel: ,,E fölötte érdekes lelet azóta teljesen feledésbe ment, s a főváros múltjának felderitői semmit sem tudnak felőle. Pedig sok jelentős dologra lehetne ebből következtetni." Milyen igaza volt! *2) Korábban сfohorsj A(lpinorum) I o(fficina) (prima)-nak oldottam fel, s így említi utánam Szilágyi is a pannóniai téglák corpusában. Helyesebbnek tartom azonban, ha a későkori katonai téglákra gondolva helységnevet tételezünk fel benne (v. ö. Vincentia, Quadriburg stb.).Egy téglabélyeg, é; V RS X, X G-nek a töredéke Pannónia primá-ból került 375 körül Pestre. — Szilágyi, Inscriptiones tegularum Pannonicarum. (Diss. Pannonicae Ser. 2., 1.), 61. old. *3) A történeti eseményekre v. ö. Alföldi, Der Untergang ... I., S. 79. ff. *4) Paulovics, Ásatás Dunapentelén 193l-ben. Arch. Ért. XDVI. (1932—33), 144. sk. old., 73. kép. ^^) Not. dign. Oc. XXXII., 41. 46) CIL III. 3653. *7) Not. dign. Ос. XXXIII., 48., 65. *8) Jankovich, id. h. 60. oldalán leírt árok kétséget kizáróan a római várhoz tartozott. 49) Alföldi, Der Untergang ... I., S. 38—40. ^°) A limest biztosító őrtornyok egymástól való távolsága I. Valentinianus idejében 2—3'5 km-k közt váltakozik, A papföldi polgári város falától a római úton (mai Nánási-út) egyenesen mérve a szentendrei tábo r 11 km-re fekszik, s ezen az útszakaszon 5, eddig még nem ismert őrtornyot találtam. ^'^) Jankovich, Magyar szó nemzése. 56. old. — Schönwisner is hasonlóképen vélekedett, s Trans-Aquincumot ezen romokban kereste. Comment. Geogr. in Romanor. Iter per Pannóniáé ripam II., 206. ^2) Podhradczky, Buda és Pest szabad királyi városoknak régi állapot jókról. 1833. 64—65. old. ; Rómer, id. h. 47. old. 5 3) Hekler, Arch. Ért. XXVIII. (1908) 231—238. old. 5*) V. ö. Rupp, Buda-Pest és környékének helyrajzi története. 269. old. Salamon a jenéi révet a Margit-sziget déli részére helyezi (id. m. II, 203.1.). A legkoraibb település réve azonban a sziget északi csúcsával kapcsolatos, ahol az érseki vár állott, s innen volt legjobban elérhető az óbudai káptalan területe is. 55) V. ö. Pais D., Magyar Anonymus. 1926. 109. old. ; Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása, 1930., 173.; Pleidell, id. h. 163—164. old.