Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rexa Dezső: Az első magyar nyilvános színielőadások Pesten és Budán 127-137

AZ Ш^О MAGYAR NYII^VÁNOS SZÍNIEI/Ó'ADÁSOK PESTEN ÉS BUDÁN 133 direktorok is. A főcél tehát a hízelgés, hiszen a tömeget azzal lehet a legkönnyebben megnyerni. Biztos tudomásunk nincsen arról, hogy mi lett a magyar előadások további sorsa. A hallei könyvárus feljegyzése szerint el keU hinnünk, hogy az ilyesforma magyar előadások folytak tovább, sőt hogy a társulat utóbb vérszemet kapva a vígjátékok váratlan nagy sikerén, még tragédiák előadására is merészkedett s míg a vígjáték németesen és kétségtelenül itt-ott otrombán elmondott párbeszédeivel a darab komikumát emelte, ugyanez a szomorú játékot vagy a komoly színművet a kinevetés harsogó viharába fullasztotta. A színlapokon, mint fentebb mondottuk, hiányzanak az évszámok. Ez a kétségtelenül igen nagy hiány lehetetlenné tenné, hogy kétséget kizáró biztossággal megállapíthassuk, mely évben voltak ezek az előadások. Ennek a fontos kérdésnek a megállapítására egyetlen lehetőséget nyújt, ha kikeressük, hogy a kérdéses időszakban mely évben esett szeptember 12-e hétfőre és így természetesen 14-e szerdára. Tény, hogy Schmallöggerék 1783-tól öt esztendeig voltak a színház vezetői ; ez évtől kezdve ama két nap a hónapnak következő napjaira esett : 1783 szeptember 12 péntek, 14 vasárnap 1784 « 12 vasárnap, 14 kedd 7785 « 72 hétfő, 74 szerda 1786 « 12 kedd, 14 csütörtök 1787 « 12 szerda, 14 péntek A fenti kimutatás igazolja, hogy a Mesterséges Ravaszság pesti és budai előadása tehát 1785-ben kellett, hogy legyen. Igaz, Bayer is megállapítja, ^) hogy »különösen dátumokra nézve müy nagy ellentmondás uralkodik a reánk maradt színházi nyomtatványokban«, de ebben az esetben nincsen okunk ilyen ellentmondástól tartani. Megjegyezzük még, hogy az ilyen tévedéseknek oka abban a körülményben rejlik, hogy rendesen az előző előadás átjavított színlapját küldték szedés alá a nyomdába, ú\gyhogy a dátumok is gyakran éppen nem gondosan átírva kerültek a szedőszekrényre, aminek következtében — tekintve, hogy a nyomda tipothétája éppen olyan kevés pontossággal végezte a maga dolgát, akárcsak a kényelmes direktor — igen gyakran sok nyomdahiba kínozza meg most a színészettörténet kutatóját. Egyébként a Hadi és más nevezetes történetek bécsi magyar folyóírás (amelyből a Magyar Hírmondó lesz 1792-ben) a Mesterséges Ravaszság első pesti és budai előadásait szintén 1785-re teszi. ^) Ezen a helyen a »vígságos játék« írójáról mond el egyet-mást. Mivelhogy érdekes közleménye nagyon érdemes arra, hogy feleleveníttessék és könnyen hozzáférhetővé legyen, itt betűhíven közöljük : Körmötz-Bánya tartja kebelében ama nevezetes Gyarapítóját Nemzeti Litteraturánknak Tisz. Simai Kristóf Urat is, ki is, a' maga közönséges tanítói hivatalának szorgalmatos folytatásától megmaradott üres óráit most sem szün meg, hasznos Magyar Játékoknak ki-dolgozásokra fordítani. Két új Darabok vágynak közelebb nálla