Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kuzsinszky Bálint: Régészet és történelem 1-6

DR. KUZSINSZKY BAI^INT tűnnek fel, melyeket mi megértünk. A trójai-kort csak azért tudták hozzávetőleg megállapítani, mert emlékei között olyanokat találtak, melyek Egyiptomból származtak, ahol akkor az írás már ismeretes volt. így felhasználhatók időmeghatározáshoz az egyiptomi tárgyak nálunk is, amennyiben olyanok praehistorikus leleteink közé jutottak. Minél későbbiek a praehistorikus idők, az egyes korszakok annál rövidebbek lesznek és annál közelebbről meghatározható, hogy meddig tartottak. Az évezredek helyett, melyekre a kőkor és még a bronzkor is terjedhetett, a következő vaskor fejlődésében már századokat különböztetünk meg. Most már ismerjük a vaskor eredetét is, mert Görögországban nemsokára megkezdődött a történeti idő, sőt Görögország fénykora is arra az időre esik, amikor a vaskor nálunk még a praehistorikus vagy történelem előtti időt jelenti. Éppúgy egykorú vele Róma történetének az az egész kora, mikor Róma köztársaság volt. Már pedig ekkor a görög és római feljegyzések között olyan adatokat is találhatunk, melyekből ha mást nem, de azt megtudhatjuk, hogy körülbelül milyen népek lakták a Kr. e. évezredben Magyarországot. Másrészt az emlékeink azt mutatják, hogy Görögországban és még inkább Itáliában hasonló emlékek fordulnak elő és mert ezek kora ott ismeretes, a mieink sem származhatnak más időből. Ezért mondhatjuk, hogy a régibb vaskor, az ú. n. hallstatti kor emlékei nálunk a Kr. e. évezred első felébe tartoznak. Még szorosabb kapcsolatot mutat Itáliával később Magyarország. Azok a gallok, kik a Kr. e. V. században betörtek Itáliába és Rómát fölgyújtották, mint kelták eljutottak hozzánk is és attól kezdve főleg Magyarország nyugati részében találjuk őket. Amint tehát akkor Itáliában azok az emlékek feltűnnek, melyek mindenütt találhatók, hol a kelták megfordultak, Magyarországon is akkor kezdődött az ú. n. Latene-kor, ahogy a kelta emlékek korát nevezni szoktuk. Ezek között már érmeket találunk, az ú. n. kelta pénzeket, melyek a görög érmek durva utánzatai ugyan, de az időt annál közelebbről határozzák meg. A praehistorikus időket nálunk egészen Krisztus születéséig számíthatjuk, amikor Magyarország földjén megkezdődött a római hódítás. Ettől kezdve a római historikusok természetesen Magyarország római provinciáiról is megemlékeznek, de főkép csak az érdekli őket, ami egyes császárok itteni szereplésével függött össze : azok a háborúk, melyeket kezdetben Augustus és Tiberius viseltek, majd Trajanus hadjáratai a dákok ellen és Marcus Aurelius markomann háborúi. Magyarország története a római korban vajmi hézagos volna tehát, ha a történetírók följegyzéseivel kellene beérni. De ha nem is pótolják, legalább kiegészítik a feliratos emlékek, melyek a római uralom idejéből ránk maradtak. Ezek annyival értékesebbek, mert egykorú, hiteles feljegyzések és mert az érmektől eltekintve, helyben készültek. Tulajdonképen ezeknek köszönhető, hogy most már történeti időről beszélhetünk, mely éppen abban különbözik a praehistorikus időktől, hogy ezekben minden írásos emlék hiányzik és ezért történetről nem igen lehet szó. Sajnos azonban, hogy oly római feliratok, melyek hosszabb szövegből állanak, nálunk legföllebb a katonai diplomák, melyek bronzlapokra vannak írva. A többi felirat bizony legtöbbször rövid és nem is lehetett hosszú, mert kőbe van