Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91-104
98 DR. ING. BIERBAUER VIRGII, hogy a fűtés fölösleges volt. S hogy a ragyogás és fény fokoztassék, a stiikkmárvány ragyogó felületeire 160 darab tükröt helyeztetett Polláck. Ezekután nem lehet csodálkozni azon, hogy a Vigadó pompájáról Európaszerte híres volt s az útirajzok csodálattal beszélnek az ott kifejtett fényűzésről. A bejelentett terminusok persze nem voltak betarthatók, a kávéházbérletet csak 1832 szeptemberében kapja meg Fischer Péter. (V. A. 5517.) Ennek ellenére PoUáck ez év június 11-én jelenti, hogy a Vigadó teljesen elkészült. (V. A. 5532.) A nádor elrendeli a végleges felülvizsgálatot s ezeket írja augusztus 23-i levelében : »Fejeztessék ki az építésznek, PoUáck Mihálynak, elismerésem az építkezés helyes vezetéséért és azért az ismét bebizonyított odaadásért, mellyel az én őbelé fektetett bizalmamat teljes mértékben igazolta.« Polláck ezután a Vigadó összes terveit egy díszes portefeuilleben átnyújtja a nádornak és egy kéréssel fordul a Szépítőbizottmányon keresztül a nádorhoz : az elmúlt 21 év alatt teljesített munkáinak elismeréséül engedtessék el neki a nádorutcai telke vételárából fennmaradt tartozása, hogy ezzel megtéríttessenek különböző előlegezett költségei, a Színház építési terveiből kifolyólag 500 forint, utazásainak kiadásai és mindama veszteségek, amelyek késedelmes fizetésből s a pénz elértéktelenedéséből kifolyólag érték. Kérését részletesen indokolja. Mindennek az oka : Aman udvari építész úrnak az alulírottal szembeni ellenségeskedése (melyet az alulírott az épület hibáira vonatkozó nyilatkozatainak, valamint azoknak az alap és az épület javát célzó javaslatainak, melyekkel a hiányokon segíteni akart, köszönhet), mert amiatt vesztesége jól megérdemelt keresetének önkényes leszállítása következtében 71.676 bankó cédulában számított forintra növekedett, miáltal az építkezésen nemhogy nem keresett, hanem még saját vagyonát is 36.000 bankó cédulában számított forintnyi veszteség érte... Aman úr később be is látta mindezt, de alulírott nem óhajtotta kegyeit igénybe venni ... (V. A. 5579.) Hiszen Aman a Színház terveiért napi 8 forintot és ezenfelül 1500 forint évi fizetést kapott, helyettese évi 1200 forintot vett fel és ingyenlakást élvezett. S végül még 6000 frt végkielégítés is kifizettetett a tervezőnek. így a mester azt hiszi, kérése méltányosnak nevezhető. Annál is inkább, mivel a Szépítőbizottmánynak 1817 óta fizetés nélkül áll rendelkezésére, s tiszteletdíja 1821-ben és 1829-ben ismételten engedélyeztetett. A nádor jóakarattal pártolja PoUáck kérését, a Szépítőbizottmány előterjesztésére a mester aidósságát 11.000 frt értékben elengedi, a neki felajánlott tervgyüjteményt pedig a Szépítőbizottmánynak ajándékozza. E tervek sokáig lappangtak, de úgy hisszük, a Magyar Mérnök és Építész Egylet technikatörténeti gyűjteményének részét képező és oda ki nem deríthető úton került 34 darab Polláck-féle tervben ezeket kell felismernünk. Megvan köztük a Vigadó homlokzata, külön lapon a gerendázat és az oromzat terve, de a legértékesebbek a termek belső kiképzésének tervei, mely rajzok végső kidolgozottsága, finom kivitele bizonyítja, milyen különös gonddal készítette elő ezt a munkát mesterünk. De nem szabad azt hinni, hogy Polláck e kedvenc művétől ezzel elszakadt. 1833 január 13-án volt az ünnepélyes megnyitás : az első nagy bál, amelyen nem kevesebben, mint 1828-an voltak jelen. Jegy összesen ;-..'.-*^-' =:« rf.îHI=J<C-;44SJ^àiifc!*