Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kuzsinszky Bálint: Régészet és történelem 1-6

Régészet és történelem» Ma az árchaeologiának már csak úgy van jelentősége, ha a történeti kutatásokat kiegészíti és olyan adatokat szolgáltat, melyeket a történelem sem nélkülözhet. Történeti kútfőknek azonban csak úgy tekinthetők a régiségek, ha tudjuk az időt, amelyből származnak. De éppen ennekmeghatáTozása nem oly könnyű és olyan probléma, mellyel az árchaeologiának elsősorban foglalkoznia kell. Minden régiségnek tulaj donképen akkor van értéke, ha annak a földnek múltjára vet világot, amelyhez tartozik, ahonnan való. Minthogy pedig az archaeologia körébe tartozó emlékek többnyire a földből kerülnek napfényre, amit mindenekelőtt tudnunk kell : a lelőhely. Ha ez nem bizonyos, legföljebb a művészi alkotások érdemelnek figyelmet, de a legkisebb cserépnek is megvan a jelentősége, mihelyt tudjuk, hol találták. Kzért múzeumaink is legjobban akkor felelnek meg feladatuknak és akkor tesznek szolgálatot a tudománynak, ha a hazai föld emlékeit gyűjtik, amelyeknek lelőhelyeit és leletkörtilményeit pontosan följegyezhetik. Maga a lelőhely már azért is fontos lehet, mert ha nem is az abszolút, de a relatív időmeghatározáshoz nyújthat támpontot. Persze fel kell tételezni, hogy mindazon leletek, melyek egy földrétegben vagy egy sírban feküdtek, egykorúak. A legismertebb és legklasszikusabb hely, mely a legtanulságosabb ma is, Kisázsiában az a domb, ahol Trójának kellett állania. Itt az alsóbb földrétegek emlékei még a praehistorikus-korból származnak, így maga Trója is, melynek maradványait Schliemann alulról számítva a III. rétegben, Dörpfeld a VI. rétegben vélte felismerni. Ezen rétegek emlékei azonban már a sokkal fejlettebb bronzkultúráról tanúskodnak és későbbiek, mint azok, melyek amelyebben fekvő rétegekben egészen a neolith-korba nyúlnak vissza. A még ennél is régibb, a legrégibb palaeolith-kort már nem is a mai, hanem a régibb diluviális föld rétegében találjuk és ezért tulaj donképen ez a földréteg határozza meg, hogy egy koponya vagy kőfejsze, mely palaeolithnak látszik, valóban a palaeolith-korból származik-e. De hogy ezen praehistorikus-korok milyen régiek voltak, azt legföUebb abból következtethetjük, hogy mily sokáig állottak fenn azok a telepek, melyeknek emlékeit az egyes rétegek megőrizték. Maguk az emlékek némák és idejük addig nem is határozható meg, míg olyan jegyek nem 3. Tanulmányok Budapest múltjából. III.