Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom 1-31
2(5 DR. T V TTX KAI^IÁN ellátott kriptanyílást tártunk fel. Bz a szellőzőnyílás átellenese volt az északi oldalon, az ottani díszkapu keretébe brutálisan befaragott szellőzőnyílásnak. Nyugat felé a torony mellett keskeny szakasz következik, melyet két osztású keskenyebb ablak foglal el. B helyen a gótikus kőkeret olyan magasan maradt meg, hogy csticsívének kezdete is felismerhető. Végül a torony szakaszát tekintjük meg, melyen feltűnik a torony régi középkori falazata. A gótikus torony hajdan tiszta faragott kövekből volt összeróva s falazatában előtűntek a mai barokkablak alatt a régi kétosztású gótikus ablak kőkeretei is. Bontásból előkerült ennek az ablaknak néhány mérműves töredéke is. Igen érdekes s egyúttal eredményes kutatómunka folyt a templom terétől független belső helyiségekben. így az északi kriptalejárót magában foglaló szakaszban és a déli torony melletti szűk kamrában. Bzekben mindenekelőtt levertük a falakról a vakolatokat, majd falvéséseket végeztünk a középkori építészeti részletek feltárására. legelébb a kriptalejáró északi külső falán, belülről nézve a bejárótól jobbra, szabályos nyolcszög alaprajzú kőpillér került napvilágra, melyre késő gótjellegű boltozatbordák vágódnak úgy, hogy a bordák szinte a pillérből kinőni látszanak. A boltozatbordáknak profilja, méretezése, a falpillérből való kifejlődési módja, mind arra engednek következtetni, hogy a XV. század végén Mátyás király korában végrehajtott építkezésből származnak. A szentélyben a boltozatbordák a köteges., pillérek levéldíszítményes oszlopfőire támaszkodnak, tehát nem magából a pillérből fejlődnek ki, hanem a tulaj donképeni pillér és a boltozat között még egy közvetítő szerkezeti elem, az oszlopfejezet ékelődik be. Bz a szerkezeti elrendezés a gótstílus korábbi idejéből való. Az oszlopfejezetek mellőzése és a boltozatbordáknak a pillérből való közvetlen kifejlesztése a gótikának késői idejére esik. A szentély építése tehát korábbi jelleget mutat, mint a templomhajóhoz csatlakozó kápolnasorok építészeti kialakítása. A szentély tehát viszonylag régibb, az említett kápolnasorok pedig újabbak, az előbbi valószínűleg a XV. század elejéről való, Zsigmond király korabeli, utóbbiak a XV. század végéről Mátyás király korából származhatnak. Ugyanilyen nyolcszögletes falpillért és rámetsződő késő gót boltozatbordákat sikerült feltárnunk az északi toronyban levő lépcsőház ablakában és a déli toronyhoz kelet felől csatlakozó keskeny kamra déli falában. B helyen a falpillérben olyan kő is került napvilágra, mely nemcsak a nyolcszögletes pillér felerészét, de a mellette levő ablak bélletéből is jelentékeny profilrészletet egyesít magában. Bz a kő bizonyítéka tehát annak, hogy a nyolcszögletes falpillér és a mellette levő ablak egyidőben épült. A nyolcszögletes falpillér lábazata is érdekes és a késő gót tagozásnak és felfogásnak tipikus alakítását mutatja. Ilyen pillérlábazati követ másodlagos helyről barokk korbeli falazat anyagából majdnem sértetlenül bontottunk ki. A déli torony melletti szűk kamra nyugati falában a torony keleti nagy köíve bontakozott ki. Bz a félköralakú nagy ív 3-7 m szélességben és több mint 8 m magasságban törte át a régi gótikus torony keleti falát.
