Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom 1-31
20 DR. I,UX KÁLMÁN Az ajtónyilás fölötti csúcsíves mezőben a szentírásból vett valamely jelenet freskófestésű képe díszlett. Sajnos, a freskófestményből csak igen csekély, erősen sérült s alig kivehető töredék maradt ránk. Érdekes a kapuzatnak igen szépen és dúsan faragott lábazata, mely korának jellegzetes alkotása. Az ajtókeret nyugati jobbfelén a mai terep alatt egy négyszögű, téglával elfalazott és vasráccsal ellátott ablak került elő, mely a mai kripta szellőző csatornájának szája volt. Ennek kedvéért teljesen tönkretették a gyönyörű északi kapu jobboldali keretköveit. Az északi bejáró szakaszától keletfelé haladva a következő szakaszban megtaláltuk egy kétosztású gótikus ablak kőkeretét, az erre következőben, ahol ma a templom északi barokkajtaja nyílik, a későbbi nagy átalakítások miatt középkori építészeti részletek nem kerültek elő. A hajótér keleti utolsó szakaszában a gótablakkeret és az oldalkápolna barokkablaka között tengelyeltolódás figyelhető meg. A gótablak a gótikus támpillérek közti szakasz tengelyében volt. A későbbi barokkablakot a későbbi átalakítás folytán keletkezett oldalkápolna tengelyébe helyezték. Az itt feltárt homlokzati részen ez a különbség különösen szembetűnő. A régi gótikus ablak kőkeretének keletfelé eső fele nem volt útjában a később beépített barokkablaknak s így e helyen a régi gótablakkeretet érintetlenül hagyták olyan terjedelemben, hogy még az ablak csúcsívének egy részlete is megmaradt. Nagyon érdekes a szentélyrészhez csatlakozó első szakasz már tisztán faragottkőből emelt fala, melyben egy elég széles, hajdan háromosztású csúcsíves ablak keretét vehetjük észre. A csúcsíves ablakot a barokk időben átvágták, helyébe félköríves záródású nagy ablakot illesztettek, melyet utóbb az árusítóboltok építése idejében elfalaztak, ugyanakkor az árusítóboltok teteje fölött körablakot törtek, mely átvágja a régi gót sekrestyeépület hajdani kőpárkányát és részben a barokk felfalazást is. Ez a körablak világítja ma meg a szentély északi oldalához csatlakozó lourdesi, hajdan Szent Flóriánnak szentelt kápolnát, mely eredetileg a templom régi sekrestyéje lehetett. A következő szakasz még érdekesebb csoportot nyújt. Ez volt a sekrestye előcsarnokának homlokzata. Itt az előcsarnok két keskeny csúcsíves ablaka majdnem sértetlenül került napfényre az épület tisztán faragottkőből emelt falában. A mai szélesebb bejáróajtó, a felette levő félköríves záródású nagyobb ablakkal a barokk időben került egy bizonyára díszesen alakított, de kevés világosságot nyújtó gótikus ajtó helyére. A sekrestyefal további szakaszán két nagy félköríves záródású barokkablakot vágtak a jobb világítás céljából. Ugyanakkor eltávolították a két kevesebb világosságot nyújtó csúcsíves ablakot, melyeknek helyét befalazták. Említést érdemel az a körülmény, hogy a mai sekrestye épülete még gót korabeli bővítés eredménye és világosan meglátszik a csatlakozás a szentély magas támpilléréhez és a csatlakozás a mai sekrestye-előcsarnok támpilléres fala folytatásában. A mai sekrestyét az árusítóboltok lebontása előtt csak a boltozatába vágott nyolcszögletű üveges aknán keresztül világították meg.
