Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Isoz Kálmán: Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-ig 181-190
184 ISOZ KÁLMÁN közül Reinold Jakabot az egész fizetésű állásra s I,ettnert, ki úgy fúvóshangszereken, mint vonósakon egyformán jól játszik, tekintettel az eddigi nyolc éven át teljesített ingyen szolgálatára, a félfizetéses állásba kinevezte. Ezzel az állással évi 50 forint fizetés és 15 forint lakpénz járt. 3 ) I^ettner hagyatéki iratai mellett az ezen időtől fogva vezetett feljegyzési könyve is fekszik. Ez egy 18%xll}4 cm nagyságú félbőrkötéses vonalozatlan papirosból készített, ujjnyi vastagságú könyvecske. A nyitott könyvben a szemközt levő lapok közül a baloldalira kiadásai közül egynémelyeket, a jobboldalira bevételeit rendszeresen fel jegyezte. Általában havonkint egy-egy ily kettős lapra volt szüksége. A feljegyzések 1796 januárjával indulnak meg s tartanak 1800 novemberéig, Lettner haláláig. A bevételeit rendesen vezette, a kiadásokat csak immel-ámmal irogatta fel, ennek a helyét inkább arra használta fel, hogy azokat a dolgokat jegyezgesse rá — gyakran inkább kitalálható, mint olvasható, erősen fonetikus németséggel —, amelyeket szerény életében mint nevezetes és fontos dolgokat emlékezetre méltóknak talált. Keresete, mint minden szabad pályán mozgó emberé, eléggé bizonytalan, hol több, hol kevesebb (22—50 frt közt ingadozó) volt. A színháztól a havi 16 forintot rendszeresen megkapta, lígyszintén negyedévenként a várostól esedékes fizetését. A megélhetéshez még szükségeseket más zenészmunkával és tanítással kellett megkeresnie. Az előbbiekhez tartoztak a bérletszünetes színházi előadásokon való közreműködés is, ami rendesen 20 krajcárt hozott esténként. A Serviták-templomában s a pesti Ferencesek istentiszteletein gyakran játszott, amikor 24—30 krajcárt keresett. Többet jövedelmezett a temetési meneteken akkor igen szokásos zenei kíséreten (conduct) való közreműködés, ez y 2 —1 forintot, nagyritkán többet is hozott, mint például 1797 márciusában. Tóth ügyvéd temetése (Calf inischer Todt Brokurator Conduct), amikor 1 frt és 10 krajcár volt a keresete. Igazi jövedelmet a téli hónapokban a bálok jelentettek. Ilyenkor a Hét Választó Fejedelmeknél tartott bálokon esténként 2 frt 16 krajcárt kapott. 1798-ban húshagyó keddig igen sokat táncoltak s a nagyarányú bálok közül Batthyány kardinális báli muzsikájához még külön próbát tartottak, amiért egy forint, a bálokért 2 forint 30 krajcár járt. A nádor bálja igen fényes és nagyarányú volt, amiről I,ettner igy emlékezik meg : 1799 február 22. »nach 12 Uhr in Ofen Palladinus Ball mit 44 Bersonen bis y 2 l 1 Uhr. 3 fl. 45 kr.« 1799-ben is sokat játszott a Batthyány prímásnál úgy Pesten, mint birtokán rendezett bálokon, ünnepélyeken és tűzijátékokon. Júniusban öt napon keresztül naponként egy dukátot kapott »von Herzog Eilbert und Erzherzog Carl« az általuk adott ünnepségeken való muzsikálásért. A bálok 1800 telén is jól jövedelmeztek, a Budán az Országház termében tartott bálokért 5—5 forintot kapott. Más nevezetes kereseti forrás a zenetanítás volt. Lettner fuvolát, klarinétot, zongorát, hegedűt és éneket tanított. Tanítványai úgy a polgári családokból, mint a nemességből kerültek ki. A leckék díjazásában az értékmérő egység a dukát volt (= 4 frt 30 kr). Egy aranyért 14 órát adott, ami heti három órát vévé alapul, egyhavi fizetést jelentett. Növendékeinek nagyobb része gyermek volt, kiket hegedülni vagy zongorázni tanított. Éneket nők és fúvóhangszereket felnőtt ifjak tanultak tőle. A tandíjat fizetők között ilyen nevek
