Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei 162-180

A BUDAI HEGYVIDÉK ElySÓ' NYARAI,ÓTElyEPEI 179 sították beruházásaikat. A kamara 1779 július 16-i leiratával (Cameralia ant. 326.) tudomásul vette a budavárosi tanács jelentését és a telekeladást j ó váhagy ta. Ez volt az első település ezen az elhagyatott vidéken, de kevéssel utóbb már mások is próbálkoztak ugyanott telekszerzéssel, amire valószínűleg a Szép Juhászné alapítása szolgálhatott indítóokul. A pesti kamarai adminisztráció 1788 július 10-i leirata szerint (Budai levéltár. Cameralia anni 1788. No. 98.) ugyanis a Szép Juhászné melletti területet (den StadtGrund nebst dem Belustigungs-Gebäude zu der sogenannten Schönen Schäferin) gróf Sándor Antal kívánta megszerezni, s az adminisztráció nem ellenezte az eladást, de nyilvános árverést követelt. Az 1788 július 18-án megállapított árverési feltételek szerint az eladandó terület a hajdani Pálos-kolostor romjait is magában foglalta (mit Inbegriff des sogenannten Oeden Klosters), zsidók nem vehettek részt az árverésen (die Judenschaft allein ausgenommen), lakóház építése nem volt megengedve (sollen keine Gelegenheiten vor Inwohner errichtet werden), bormérési jogot csupán városi polgár gyakorolhatott és idegen bor kimérése tiltva volt, végül kétes hírű személyek befogadása is tilos volt (liederlich oder verdächtige Persohnen). Az 1788 július 23-án megtartott árverésen a Szép Juhászné tulajdonosa jelentkezett vevőképen, ki a 11 y

2 holdat kitevő területért holdanként 111 forintot, összesen 1276 forintot ajánlott fel vételár gyanánt, minthogy azonban az árverésre bocsátott területhez tévesen 3 Y

2 holdnyi erdőterületet csatoltak, a budavárosi tanács 1788 augusztus 22-i felterjesztésében az árverés megsemmisítését kérte (Cameralia anni 1788. No. 98.). Özvegy Margalicsné Balásy Klára 1796 június 7-én a kamarához intézett beadványában első férjének, Pavianovics Jánosnak tulajdonította a Szép Juhászné vendégfogadó alapítását és elmondotta róla, hogy a hajdani Pálos-kolostor melletti puszta telken (nahe bey dem einsten allhier in Ofen fürgewesten Pauliner Kloster einen öden Stadtgrund) házat építtetett és mellette gyümölcsöskertet alapított. Ezt a házat kezdettől fogva Szép Juhászné néven ismerték (bey der Schönen Schäferin genannt) és kellemes fekvése miatt kedvelt, kirándulóhellyé lett (wegen ihrer angenehmen Lage dem Publicum zu einen Erlustigungs-Orth), melyet különösen az egyetemi ifjúság és a hivatalnoki kar keresett fel szívesen. Első férje életében soha nem merült fel panasz a kirándulók ellen, mindenki elismerőleg nyilatkozott a vendégfogadóról, sőt ennek hatása alatt építettek a kamaraerdőben is hasonló vendégfogadót. Amint azonban nevezett férje 1788-ban meghalt, panaszolni kezdték, hogy a kirándulók (die bey dem Gebäude der Schönen Schäferin sich unterhaltende Menschen) károkat okoznak a szomszédos városi erdőkben s e panaszok hatása alatt keletkezett az a határozat, hogy a szomszédos 2 holdas városi rétet el kell adni. Az árverésen a nevezett fogadósné ígérte a legmagasabb árat, de nem kapta meg az árverésre bocsátott területet és indokolásul azt hozták fel, hogy a felsőbb hatóságok nem járultak hozzá az eladáshoz. Amikor aztán második férje is meghalt, újból eladóvá tették a nevezett telket és ámbár ez alkalommal is ő ígérte érte a legmagasabb árat, mégis megtagadták az átadást és indokolásul most már azt hozták fel, hogy az eladott terület beépítése nem kívánatos. Erre aztán a kamarától kérte az árverésen megvett terület 13*