Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Gárdonyi Albert: A budai hegyvidék első nyaralótelepei 162-180

180 DE

~ GÁRDONYI ALBERT átadásának az elrendelését (Budai levéltár. Iyocumt. anni 1796. No. 354.), amit a kamara a budavárosi tanács kifogásaival szemben 1796 július 20-án el is rendelt (Budai levéltár. Cameralia anni 1796. No. 16.) és a budavárosi tanács 1796 november 30-án kelt rendeletére (Budai telekkönyvi iratok III. 1095.) az átírás 1797 február 1-én meg is történt. Az előadottakból világosan látszik a fejlődés menete, nevezetesen hogy a telepedések a források mentén indultak meg, amely területek éppen a forrásvíz miatt kezdettől fogva kedvelt kirándulóhelyekül szolgáltak, ami elsősorban a Kamaraerdő és a Szép Juhászne vidékére, valamint a Zugligetre is vonatkozott. Az 1800-as évek elején a kamaraerdő volt a legkedveltebb kirándulóhely, de ebben az időben már a Zugligetet és a Szép Juhászne mellékét is látogatták és a kirándulások hatása alatt vendégfogadók keletkeztek, amint a Svábhegyen már előbb is voltak ilyen vendégfogadók. A nyaraló alapítás 1840 körül indult meg és e téren a Kamaraerdő teljesen figyelmen kívül maradt, ezzel szemben a Svábhegy és Szép Juhászne melléke egyidőben indult fejlődésnek és az utóbbiról Hunfalvy János 1859-ben már azt írta (Budapest és környéke, 238. 1.), hogy »a Szép Juhásznétól Budára vivő kocsiút szélén mindkét felől szép nyaralók vannak«, amelyek közül Haeufler már 1854-ben kiemelendőnek tartotta a ma is álló »Csendilla« nyaralót. Dr. Gárdonyi Albert.