Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

158 DR. KEIyÉNYI B. OTTÓ kívül a páholyajtók, ülőpadok, fűtőtestek, öltözőtermek stb. munkálatai, amikhez még az ú, n. nádorlépcső munkái járultak.

43

) A színház végre február 9-én, tehát jó kétéves késedelemmel nyilt meg fényes ünnepségek között. A színház körüli tárgyalások azonban ezzel még nem szűntek meg. A királyi kamara 8884. szám alatti leiratát a bizottság május 31-én tárgyalj a, amely szerint a színház bérletét a városi tanáccsal egyetértően Szentiványi Márkusnak és Gyürky Pálnak adták ki. A bérlőknek tehát a színházat összes tartozékaival leltár mellett adják át. A bizottság négy tagját küldte ki az átadás foganatosítására

44

.) A bérlők július 12-én tárgyalt beadványából látjuk, hogy a színház körül a bérlőknek még különböző kívánnivalójuk van és azt a kérdést intézik a bizottsághoz, megcsináltassák-e ezeket saját költségükön, amit azután a bérleti összegből levonnának ? 45

) A bizottság Fischer építési felügyelőt bízta meg, hogy készítsen a szükséges munkálatokról költségvetést. Ügy látszik, sok gondot okozott a színházban levő bérlemények kiadása is. Több alkalommal tárgyalják a színházépület első emeletén levő öt szobából és konyhából álló lakás kiadását, amelyre a közlekedés nehézségei miatt csupán csak a színházi bérlő tartott igényt.

46

) Ismételten fölmerül, hogy a rossz üzleti viszonyok miatt a boltbérek emelkedésére nem lehet számítani és ezért a bizottság úgy határoz, hogy a bérlemények árát egy évre állapítja meg.

47

) A színházépület harmadik emeletén levő két szobát Hild építész számára tartják fenn és ugyancsak itt rendezte be Aman is pesti szállását.

48

) Szentiványi az ötszobás bérleményért többszöri tárgyalás után évi 800 forintot fizetett.

49

) Számos apró ügy mellett szeptember 20-án tárgyalják Weidinger János városkapitány jelentését, amely szerint a zsinórpadlás számára három víztartót, három kézifecskendőt és néhány tűzoltóvödröt kell sürgősen beszerezni.

50

) December 20-án pedig Sartory Lipót kéményseprőmester kérdi a bizottságtól, hogy hová forduljon a 98 színházi előadáshoz szolgáltatott tűzőrség költségeinek megtérítéseért? 51

) Természetes, hogy a Szépítőbizottságnak a következő években is állandóan volt dolga a színházépülettel kapcsolatosan fölmerülő technikai természetű munkálatokkal, amelyek azután a színház költségeit is folyton emelték. Schams könyvének megjelenése alkalmával (1821.) ez az összeg 627.942 forintot tett ki W. W. értékben, amelynek azonban névértéke bankókban 3,139.710 forintot jelentett. * * * A pesti és budai német színészet kitűnő monográfiája Pukánszkyné Kádár Jolán tollából jelent meg. K munkában azonban a mű természete szerint nélkülözzük a színház épületének és berendezésének leírását. Amíg e kétségtelenül érdekes feladat elvégzésére vállalkozó akad, a színházépület építészeti struktúrájának megismerésére Schams Ferenc és a nyomán készülő munkák adataira vagyunk utalva.

52

) Schams művének terjedelméhez képest elég nagy részletességgel kiterjeszkedik a színház architektonikus képének és belső berendezésének ismertetésére is. 1821-ben már nyilvánvalók azok az előnyök és hátrányok, amelyek az épülettel kapcsolatban fölmerültek. Schams elismeréssel nyilatkozik a színház hatalmas arányairól,