Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

GAZDASÁGTÖRTÉNETI ADATOK A PESTI NÉMET SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ 1808—1812. 157 6-i leiratával foglalkozik. Ebben a nádor a színházépítés lehető gyors befejezését sürgeti, aminek fontos okai vannak abból a szempontból is, hogy a színházban meginduló előadások esetén a Szépítőbizottság fundusa számára újabb források nyílnának. Bzért a Pestre utazó Aman a városbíróval bizottságot alakítson, amely állapítsa meg pontosan, hogy mily munkákra van még szükség és ezeket a legnagyobb gyorsasággal rendelje el. Állapítsák meg ezenkívül, hogy mily összegekre van még szükség. Hogy a pénz hiánya a munkákat ne hátráltassa, a nádor a nemesi fölkelés központi pénztárából (Central-Insurrection-Concurential-Cassa) 200.000 forint kölcsönt eszközölt ki 6%-os kamat mellett, amelyet a bizottság, amint viszonyai engedik, fizessen vissza. A Szépítőbizottságnak a nádor leiratához fűzött kimutatásából kitűnik, hogy a színházépítés még ki nem fizetett munkái igen nagy összeget tesznek ki. Az összes vállalkozóknál a szépítőalap nagy hátralékban volt. Tartoztak : az asztalosmestereknek (Alter, Reisinger és Schindler), a lakatosoknak (Schwarcz és Bruckmann), az üvegesnek (Waltherer Ferenc), a kárpitosnak (Vogel), a kőfaragónak (özvegy Fesslné), a mázolómestereknek (Byer és Schmalz), a diszítőmunkákért, az ácsmesternek (Kardetter), a rézművesnek (Renold) és ezenkívül még Polláck sem terjesztette be végső elszámolását. A bécsi -művészek között Albrecht festőnek, Kubitsek színházi mechanikusnak, Janitz díszletfestőnek, Klieber, Vogl és Berringer szobrászoknak, akik közül Kubitsek a meghatározott ár kétszeresét, Janitz a szerződésben megállapított árnak szintén majdnem a kétszeresét (100.000 forintot) kapta a drágulás miatt. A kimutatásban szereplő összegekből látszik, hogy a W. W. és C. M. közötti arány 1 : 5. A sürgősen szükséges munkálatokhoz számítják még a könyöklők és ülőpadok szövetanyagának és a királyi páholy selyemkárpitozásának költségeit ; ezeket a munkákat 15.000 forintra becsülik. Ugyancsak itt szerepel a lépcsőrácsok költsége (3600 frt). A színházzal kapcsolatos összes kiadások összegét ekkor 617.570 forint és 20 krajcárban állapítják meg, a nádor által folyósított kölcsönt pedig a vállalkozók között arányosan osztják föl.

41

) A Szépítőbizottság ugyanezen az ülésen intézkedett, hogy Degen mérnök és két építész a színház körüli tér rendezését hajtsa végre, Fischer felügyelő pedig intézkedjék, hogy az épület befejezését gyorsan foganatosítsák. A színház előcsarnoka és a folyosók kövezésére szolgáló kehlheimi lapokról szintén gondoskodjanak. Bizonyára a közönség terhes érdeklődésének tulajdonítható, hogy a bizottság ugyanekkor elrendelte, hogy a színházépületre őrség ügyeljen fel, tűzveszély elkerülése érdekében pedig kimondják, hogy a városbíró engedélye nélkül senki az épületbe nem léphet.

42

) 1812 elején Aman Pesten tartózkodik és a munkák befejezéséhez az utolsó simításokat rendeli el. Január 19-én terjeszti a bizottság elé utolsó észrevételeit. Ezek : a főbejárat, a lépcsők és a folyosó világításáról kell gondoskodni ; a tetőzetet a beázástól meg kell óvni ; a földalatti nyílások az áradás veszélyétől biztosítassanak ; a tető és a díszterem burkolómunkáit (Verschallung) végezzék el ; a színtér lépcsőzetének fölállításáról gondoskodjanak. További munkák még : a tető melegvíztartója és a szükséges tűzoltófelszerelés elkészítése ; szőnyeg az udvari páholyhoz ; ezeken