Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

GAZDASÁGTÖRTÉNETI ADATOK A PESTI NÉMET SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ 1808—1812. I55 A szeptember 30-i ülésen került a bizottság elé Scherübl Zsigmond kísérleti fizikusnak és mechanikusnak ajánlata a színházépületnek villámhárítóval való felszerelése tárgyában. Az ajánlkozó ennek a munkának elvégzését a tetőszerkezet fölszerelése előtt tartja szükségesnek. Az ajánlattal a bizottság egyelőre nem foglalkozott, de a villámhárító később a színház épületére került.

29

) Ugyancsak ez évben kötötték meg a szerződést Alter Antal, Reissinger János és Schindler Mátyás pesti asztalosmesterekkel. Az első a földszinti és másodemeleti, a második az elsőemeleti, a harmadik a harmadikemeleti asztalosmunkákra kapott megbízást. Költségelőirányzatuk 45.286 forint és 85 krajcárt tett ki, amelyet a bizottság 10% árleszállítással akart csak elfogadni, de a mesterek hivatkozva az árdrágulásra, kijelentették, hogy az árak további emelkedése mellett a benyújtott árajánlatot sem vállalhatják. A megegyezés végre úgy jött létre, hogy a bizottság elfogadta az árajánlatot azzal, hogy az árak további emelkedése, illetőleg esése szerint fog alakulni a mesterek munkadíja.

30

) Schwur ez Farkas és Bruckmann Ferenc lakatosmesterek költségvetése 53.003 forintot mutatott. A bizottság a költségvetést elfogadta azzal, hogy az első mester a földszinti és elsőemeleti, a második pedig a második és harmadikemeleti munkákat végezze.

31

) A színházépítés további alakulásairól a nádornak a bizottsághoz intézett leiratából értesülünk. A bizottság július 1-i ülésén a nádor június elején kelt rosszaló megjegyzéseit olvassák föl az építkezésnél használt silány építési anyagok miatt. Kzenkívül megjegyzi, hogy az építési anyagok egy része teljesen tönkrement és ez az anyag silányságából magyarázható, továbbá hogy az épület egy része sülyedéssel fenyeget. Azokat a falakat, amelyek az esőtől sok kárt szenvedtek, a nádor rögtön lebontatta. A nádori leirat hangoztatta, hogy a bűnösöket felelősségre kell vonni és el kell bocsátani.

32

) A nádor június 16-i leiratában újabb adatokat szolgáltat a tönkrement anyagok nagy mennyiségére vonatkozóan. A tönkrement téglák számát 700.000-re teszi és a kár okát főkép abban látja, hogy á szükséges szárítási eljárást elmulasztották. A szárítókészülék felállításának elmulasztásáért az építésvezetők felelősek. A nádor a bizottság tagjainak lelkére köti, hogy akkor is ügyeljenek a munkára, ha ő nem tartózkodik Budán.

33

) A nádor által lebontásra ítélt falimunkák jegyzékét Polláck már július 24-én benyújtja. A lehordott és újra felrakott falimunkák költsége 2686 forint 17 krajcárt tett ki. Polláck viszont ugyanekkor jelenti, hogy az árak általános emelkedése miatt a megállapított áron a munkát nem képes folytatni és ezért új ármegállapítást kér.

34

) Július 29-én terjesztette be Lechner könyvelő Polláck ezirányú kérelmét. Rechner jelentése úgy szól, hogy Pollácknak az egyesség alapján a munkákat régen el kellett volna végezni, de a rendkívüli viszonyok megmagyarázzák késedelmét. A háborús idők miatt az összes építési árak egyharmaddal emelkedtek. Ezért kéri, hogy az épület egyes szintjeire megállapított árakat módosítsák. Iyéchner szerint az alapozási munkákért nem számíthat semmit, mert ilynemű munkákat újabban nem végzett. A további szintekre ajánlja a következő árak elfogadását : 39 forint 40 krajcár — 41 forint 20 krajcár — 42 forint 40 krajcár és 44 forint, a boltozatokért pedig általában 45 forint 20 krajcár. Mivel ezek az új árak I^echner szerint május 1-től számíthatók, bizottság