Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

GAZDASÁGTÖRTÉNETI ADATOK A PESTI NÉMET SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ 1808—1812 J 43 is vannak és ha a színház német jellege miatt a magyar nemzeti kultúrára közvetlen hatással nem is volt, mégis, amikor Pest a magyar szellemi élet középpontjává vált, a német kultúra e hatalmas csarnoka serkentőleg hatott a magyar színház régen vajúdó tervének megvalósítására. József nádor 1805. évi előterjesztésében a polgárság lelki és erkölcsi képzése mellett szükségesnek tartja, hogy nemesítő szórakozásáról is gondoskodás történjék. Az építkezést különösen az is sietteti, hogy a mostani színház omlófélben van és mind ez, mind pedig a redout-épület a szórakozni vágyóknak csak mintegy felét képes befogadni. Maga a felség is ismételten meggyőződött a színházépítés szükségességéről, aminek végrehajtására azonban a tetemes költségek miatt nem került sor. Mivel azonban most e célra is megfelelő alap kínálkozik, reméli, hogy a felség hozzájárulását megnyeri.

6

) A játékszín új, klasszicizáló stílusban emelt csarnoka azon a körülbelül 2000 négyszögöles területen épült, amely régen Pest városának fákkal beültetett sétatere volt. A teret két oldalról a Híd- és Harmincadutca határolták. A szabadon álló, hosszú négyszögű épület egyik homlokzata a Duna felé, a másik a város felé tekintett. A főbejárat feletti görögös oromfalat a színház keletkezését ábrázoló szoborcsoport díszítette, homlokzatán pedig Thália, Melpomene és Kalliopé múzsák szobrai voltak láthatók, amint Apollo védelmét kérik a színház számára. A kiugrótól jobbra és balra négy fülkében Terpsychore, Clio, Euterpe és Polihymnia szobrai egymástól elválasztva helyezkedtek el.

7

) A terveket készítő Aman előtt nemcsak külsőségekben, hanem egész szerkezetében a színművészet klasszikus hazájának színháza lebegett és az épülettel kimondottan valami rendkívülit akart alkotni. És bár törekvése nem járt teljes sikerrel, a színház szokatlan arányai Pest felé sok művészt és műpártoló idegent vonzottak és ezáltal Pest kulturális hírének is nagy hasznára vált. Tanulságos a színház építkezésének bonyolult lefolyása azért, mert mint a szépítőbizottság első alkotásainak egyike magán viseli a kezdet nehézségeivel küzdő intézmény minden azirányú törekvését, hogy miként használja föl a rendelkezésére álló eszközöket a leghasznosabban és viszont a beléje helyezett bizalomnak legtökéletesebben megfeleljen. A napóleoni háborúk okozta súlyos politikai és gazdasági helyzet idején ez a vállalkozás szokatlan és más, hasonló viszonyok között valószínű, hogy csőddel járt volna. De itt az erők koncentrikus együttműködése és elsősorban József nádor fáradhatatlan buzgalma legyőzte a többször már súlyosnak látszó nehézségeket. A bizottság számára pedig az építkezés a jövőre vonatkozóan sok üdvös okulást jelenthetett, mert a vele kapcsolatos technikai kérdések (anyagbeszerzés, szállítás stb.) a későbbi időkre új megoldási lehetőségeket vetettek fel. Tekintettel továbbá arra, hogy a színházépítés a szépítőbizottság első és legjobban sürgetett munkája volt, a bizottság munkakörére és intézkedéseire nézve iskolapéldául szolgálhat. A színház építésének a Szépítőbizottság irattárában levő jegyzőkönyvi és iratanyaga oly gazdag, minden részletekre kiterjedő pontossággal tárja elénk az épülettel kapcsolatos munkálatokat, hogy ennek földolgozása egy nagy monográfia számára is bőséges anyagot nyújtana. Dolgozatunkban azonban a színház építkezésének lefolyásában jelentős, főként gazdasági és műtörténeti szempontból fontos körülmények meg-