Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

142 DR. KEXÉNYI B. OTTÓ Ignác, Heusler Sebestyén, Mitterpacher András, Kardetter Tamás és Hild János voltak. Kz a bizottság az év december 25-én megállapította a városrendezés részletes programját. Az ügy azonban nem haladt tovább, míg végre József nádor ismét kezébe vette a városszépítés ügyét és közvetlenül Hildtől kérte be az általa készített terveket. Bnnek alapján 1805 június 1-én hatalmas elaborátummal fordul ismét a felséghez, amelyben külön foglalkozik a Bel-, az Új- (lÁpót-) és a külvárosok szabályozási tervével és megjelöli mindazokat az intézkedéseket, amelyek a rendezési és szépítési terv végrehajtására szükségesek.

4

) A programpontok végrehajtását és a Hild által kidolgozott rendezési munkálatok megindulását főként a városi felhasználatlan telkek eladásából származó hatalmas összeg tette lehetővé (Hild 982.626 forintra becsülte), amelyet még különböző hitelműveletek végrehajtása, a városi pénztár hozzájárulása és bizonyos alapoknak felhasználása egészített ki. (A tervbe vett szépítési munkák összes költségeit 1,200.596 forintra irányozták elő.) A nádor fölterjesztése csak 1806 nyarán került az államtanács elé. A nádor közben, hogy az ügy elintézését sürgesse, ismételt előterjesztésekkel élt, míg végre 1808-ban megérkezett a kedvező királyi döntés. Pest városa a városrendezésre vonatkozó végleges legfelsőbb elhatározást 1808 október 11 -én kapta meg. így a szépítőbizottság még októberben megalakulhatott, kidolgozta ügyrendjét és megszervezte személyzetét. A bizottság elnöke Szentiványi Bonaventura helytartótanácsos lett, tagjai pedig egy kamarai tanácsos, két városi tanácsos, a városi kapitány, Hild János építőmester, a polgárság szónoka, három választott polgár, egy kőműves- és egy ácsmester, végül pedig a városi mérnök voltak. A bizottság november 21-Íki ülésén a szabályozás teendőit 342 pontban foglalta össze és a végrehajtás munkálatait is megkezdte, A szépítőbizottság hatáskörében 1808-ban meginduló munkálatok között — a közművek építkezéseiről nem szólva — legnagyobb vállalkozások a színházépítés, a sóhivatal és raktár, a dohánybeváltó hivatal, végre a dunai rakpartok és hídfők kiépítése voltak. A színházépítés terve nem a szépítőbizottság programpontjai között szerepelt először. Az eszme II. Józsefé volt, aki felismerte Pest központi fekvésének jelentőségét és itt kulturális központot kívánt teremteni. Halálával ugyan megakadt a terv, de amikor 1790-ben a magyarság nyelve és kultúrája érdekében megmozdult és első törekvéseinek egyike a magyar játékszín fölállítása lett, kormánykörökben újra fölmerült a pesti német színház fölépítésének gondolata. Bttől kezdve a kormány a városi magisztrátus és a magánvállalkozás időről-időre szorgalmazta a színházépítést. Mégis József nádornak kellett kezébe venni a terv végrehajtását. A nádor 1801. évi fölterjesztésére a kancellária és az udvari kamara javaslatában már szerepel a színház és a redout-épület terve. Amikor azután 1806-ban a nádor erélyes kézzel látott hozzá a városépítés programjának végrehajtásához, Johann von Aman udvari építészt bízta meg, hogy az lij színház terveit elkészítse.

5

) Nem véletlen, hogy ép a színházépület volt a szépítőbizottság első monumentális alkotása. Bz az épület régi kívánságnak megvalósulását jelentette, amely utalt arra, hogy Pest polgárságának kulturális igényei